Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)
Wicker Erika: Azonosságok és hasonlóságok az iszlám köznépi és a hódoltság kori rác-vlah temetkezési szokásokban
22 Wicker Erika beszűkülésre utal. 136 Magyarországon ma a muszlimok, ha nem tudnak padmalyt kialakítani, „a sírgödör alján ásnak lefelé egy kis gödröt (sík) és ebbe teszik a halottat. " 137 A győri rác temetőben az ásató szerint „a II. házalapnál nagyobb mélységekben padkás sírok kerültek elő. [...] megemlítendő még, hogy a II. házalapnál feltártak mind férfisírok voltak. " 13 Mivel azonban e sírok mindegyikében koporsószegeket is talált az ásató, megállapítását meg kell kérdőjeleznem: a középen mélyített sírgödrökbe ugyanis soha nem koporsóban temették el a halottakat. 1 9 A dombóvári temető vizsgálható sírjainak kétharmada nem egyenes fenekű, hanem padkás, azaz középen lemélyített volt, melyekből gyakran „felhúzott vállal, az alsó gödörrészbe préselődve " kerültek elő a vázak. „Számuk azonban írja Gaál Attila, - ennél a valóságban jóval nagyobb lehetett, így a padkás sírt tarthatjuk temetőnk leggyakoribb sírtípusának. " 140 A még 1952-ben feltárt első katymári sírok is „lépcsőzetes" kiképzésűek voltak, s ez a forma a később leletmentett sírok több mint harmadát jellemezte. 1 ' A sírkiképzés megfigyelhetősége azzal függött össze, hogy a temetődomb löszös-agyagos talaja igen jól őrizte meg az egykori beásásokat. 142 Ez tette lehetővé a régészek által feltárt sírok 143 szinte mindegyikében a „padkás" vagy „lépcsőzetes" sírkiképzés megfigyelését. A mindössze négy sírt feltáró Szabó György „padkás" vagy „lépcsőzetes" megjelölést nem használt, de megjegyezte, hogy „a szűk sírgödörbe be van szorítva a 136 HALÁSZ György 1980. 100. 137 KISS Enikő 2004. 30. 138 M1THAY Sándor 1985. 196.; A leírások között csak a 209. („Padkás sír volt; 40 cm mélységben a sírgödör rövidebb volt és így lépcsős kiképzésű lett. "), a 216. („Ez is padkás sír volt.") és a 235. („Ez is padkás sír volt. ") koporsós síroknál jelöl „padkát", melyek közül kettő női, egy gyermeksír volt. A 210. férfisír leírása viszont nem padkára, hanem egy síron kívüli árokra utal: „a sírgödörtől ÉÉKfelé egy 119 cm hosszú, 34 cm széles árok foltja mutatkozott. Ez valószínűleg egy lemélyített padka foltja volt, amelyről könnyebben lehetett a koporsót a sírgödörbe ereszteni."' Uo. 1985. 191-193. 139 Bármennyire csábító a sír közepén, a vázcsontok felett megfigyelhető, téglalap alakú elszíneződéseket padkás sírokként meghatározni, az avar és szarmata temetőfeltárásokon tett megfigyeléseim óvatosságra intenek. A sírok átvágása ugyanis minden esetben igazolta, hogy ezeket a sírgödröket nem padkásán, hanem egészen a fenekükig teljes szélességében ásták ki. Ezért ez esetekben a vázcsontok fölötti téglalap alakú elszíneződések kizárólag koporsó meglétével hozhatók összefüggésbe. Annak összeroskadásakor ugyanis föld szivárog a ládába, s belsejét kitöltve - megfelelő talajban - még akkor is mutatja az egykori koporsó alakját, ha arra már semmiféle famaradvány nem utal. WICKER Erika 1990.; Uő 1995.; Uő 1996. 140 GAÁL Attila 1982. 162. 141 Zalotay Elemér ezt a szokatlan formát a következőképpen magyarázta: „ Úgy látszik, az ősi szokás az elhunyt nyughelyét a földbe vájva, magában a temetőben készítették el, s így a temetésnek sokkal nagyobb lehetett a rítusa eredetileg, mint akkor, amikor a halottat már a háznál fektették deszkakoporsóba. " WICKER Erika KŐHEGYI Mihály 2002. 44.; De a sírforma kialakulása inkább földrajzi-éghajlati viszonyokkal és vallási hagyományokkal magyarázható. 142 „Katymár község határa [...] 80-100 cm vastagon zsíros-fekete humus-sal terített, mely alatt vasoxidos sárga lösz következik [...] A fénylő fekete humus azonnal feltölti az alatta elterülő sárga márgának mélyedéseit, éles vonalakban különül el tőle, s azonnal elválik annak falától. Ez lehetővé teszi, hogy [...Ja valamikori sír, verem vagy egyéb mű formáját utána rajzoljuk. " WICKER Erika - KŐHEGYI Mihály 2003. 42. 143 Igen sok katymári sírt a földkitermelést végző munkások dúltak fel, s néhány esetben a kutatóárkokon kívül eső sírrészeket pedig az ásatok nem tárták fel. WICKER Erika- KŐHEGYI Mihály 2002. 8-9.
