Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)
Bereznai Zsuzsanna–Schőn Mária: A hajósi sváb parasztság hagyományos munkakultúrája
150 Bereznai Zsuzsanna - Schön Mária A falu kül- és belterületén számos mocsaras hely (Marascht) volt a XX. század közepéig, melyek néhány maradványa ma is látható. A Marascht elnevezésű terület (a Kalocsa felé vezető műúttól jobbra lévő mocsár) eredetileg nem mocsár volt, hanem azért vált azzá, mert kitermelték onnan a vályogot. Eredetileg is mocsár volt a Randa Marascht ('Kerek-mocsár'), Braeita Marascht ('Széles mocsár'), Stampamarascht, Watzamarascht ('Zsombék-mocsár'), Sackmarascht ('Zsákmocsár'), a Raeigl-Marascht ('Gém-mocsár' a fehérgémekről elnevezve), a Deresch-Marascht (a 'Deres' ló után elnevezve), a téglagyár melletti RatschmannMarascht (személynévi eredetű, a téglagyáros nevéről), a Mihlamarascht ('Malommocsár', ma patak van a helyén, a Jókai és a Rákóczi utca között), a Stockmarascht 61 ('Stock-mocsár'), a Gätamarascht ('Kertek-mocsár' a Cifra-híd és az egykori Gyalog-híd közt) s az Enslmarascht ('Sziget-mocsár') pedig a régi falurészt (Aat) és az újabb falurészt Ensl ('Sziget') választja el. Ilyen szigetek, hátak, magasabb fekvésű területek voltak még a Baldis-Ensl (a személynévi eredetű Baldi-sziget), a Kälbrensl ('Borjú-sziget'), a Roßensl ('Ló-sziget'), a Wolfensl (Farkas-sziget'), a Natwarr Ensl ('Nádudvari sziget') és az Elmagaensl ('Máksziget') is. A Graba ('árok') elnevezésű földrajzi nevek is az ártér sajátos felszíni képződményét jelölték: a Kileschr Graba ('Kélesi-árok', mely határárok Hajós és Kéleshalom közt), az Enslgraba vagy Vaadrgäßlargraba ('Sziget-árok' vagy 'Főutcai-árok', mely a falu két részét választja el egymástól), a Fuchswedlar Graba ('Róka sori árok'), valamint a Schleuß nevű árok. 62 A Fácánosi-árok neve, a Stadtgraba ('Város-árok') őrzi a hajdani mezőváros nevét. A Gruabák eredeti mocsara azáltal is mélyült, hogy kiverték belőle a vályogot, és az épülő házak alá dombokat emeltek a mély részeken. A Lacha vagy Salittrlacha ('Pocsolya', 'Szikes pocsolya') a Hátsó utca és az onnan kifelé vezető utcák alkotta terület. A Gruabák ('Gödrök', a Széchenyi utca és a Pincefalu felé vezető műút közti mocsaras terület) eredetileg nem ártéri gödör volt, hanem úgy keletkezett, hogy kiverték belőle a vályogot. Az ártéri terület kertszerű művelés alá vont részei voltak a Gâta ('kertek') 63 elnevezésű helyek: a Keallrbearg ('Pince-hegy') alatt: a Krautgäta ('Káposztáskertek'), a Hampfgäta ('Kenderkertek') a Fealbagäta ('Fűzfakertek') és a Steaggäta ('Stégkertek'), másrészt a Bettla ('kis ágyások, ágyáskák') 64 , azaz az ágyasokká fölmagasított, körülárkolt kertek, melyek többsége az Adlarneascht ('Sasfészek') vidékén voltak. A Steaggäta ('Stégkertek') - mely a Krautgäta és a A Stockmaraschtra vonatkozó hagyomány: Ott eltört fák voltak. Nem volt igazi mocsár, hanem nagy ... voltak benne eltört fák ... de nem voltak eltörve, hanem nem nőttek jobban, csak olyan csonkok maradtak. Azt lehetett hinni, hogy talán fa lesz belőlük. Mi már nem láttuk, hanem a nagymamáink. A Stock csonkot jelent, ami kihajt. (Mendier Ferencné Geiger Mária) A Stockmarascht szóra ma nincs egyértelmű magyarázat. 62 A szó jelentése: 'belvízátersztő áteresz illetve rekesztőhalászáshoz alkalmas duga'. 63 Egyes szám: Gata ('kert'), többes szám: Gâta ('kertek'). 64 Egyes szám: Bettle/Bettli 'kis ágyás, ágyáska', többes szám: Bettla 'kis ágyások, ágyáskák'. A Bettlák további elnevezései az Aufwuarf 'töltés' (szó szerint 'földobás, fölhányás, föltöltés'), mely а fölmagasítást jelöli, valamint a Dämmle 'töltéske, kis töltés', mely a nagyobb, több méteres fölmagasítás szélét, töltését jelenti. A település Dömle nevű utcasora is 'kis töltést' jelent, mely átkelést biztosított a Róka sorból a Róka sori árkon át.
