Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)

Wicker Erika: Azonosságok és hasonlóságok az iszlám köznépi és a hódoltság kori rác-vlah temetkezési szokásokban

12 Wicker Erika kezesük szintjén összeértek, - rendkívül ritka a rátemetés, annak ellenére, hogy a temetőt az időnként ugyan igen kis lélekszámú vagy szinte teljesen elnéptelenedő, majd 1719 körül az új helyén, a mai Bácsalmás területén újjáalapított falu egyes lakói lényegében a 18. század végéig használták.

60 Arra, hogy a hódoltság kori rác-vlah népesség hogyan viszonyult az új sírok ásásakor véletlenül talált régi temetkezésekhez, semmilyen adatom nincs. A délszlávok körében azonban szokás volt, hogy a sírba éppen az ott korábban eltemetettek miatt dobtak aprópénzt: „A népi hiedelem szerint, amennyiben a sírban már valaki el van temetve, aki nem tartozik a rokonság közé, a megboldogult ezzel a pénzzel a sírhely megvásárlását bizonyította. " 61 Gaál Attila a katolikus sokacokkal kapcsolatban jegyezte meg, hogy „a behantolás kezdetén avval a szándékkal dobtak pénzt a sírgödörbe, hogy az esetleg korábban odatemetettél szemben a sírhely megvásárlását a halott igazolni tudja. " ' A szokás magyarázata igen hasonló a fentebb említett török falubeli hagyományéhoz. 1.4. A TEMETŐK RENDJE A muszlim kazakok és kirgizek temetőit nagycsaládos temetkezések jellemzik. Az alig 500 lakosú Torgop aulnak például három, egymástól elkülönülő kis temetője volt, melyeket nyilván a faluban lakó három nemzetség használt. Hasonlóan temetkeztek a 12 házas Kaszkel falu lakói is.

63 Más köznépi iszlám temetőkben a sírokat nem családi csoportok szerint, hanem az elhalálozás sorrendjében ássák.

64 Ennek oka bizonyára az, hogy az elhunytakat igyekeznek minél előbb eltemetni, többnyire már néhány órával a halál beállta után: „A halál után megmossák a tetemet, fehér leplet húznak rá, és gyorsan elhantolják. "

65 A gyors temetést vallási okokkal magyarázzák: „Mindenesetre meglepő azon sietség, mellyel a törökök halottaikat eltemetik, ők, kik minden egyebet oly kimérve, oly lassan, oly szertartásosan cselekszenek. Ki reggel, sőt délben meghal, azt még az napon eltemetik, minden esetre másnap korán. Okául adatik a pestistől való félelem, de valódibb oka azon válasz, melyet Mohamed egy e tárgyra vonatkozó kérdésre adott: 'Ha a holt egy kiválasztott — monda ő -, annál jobb, mennél előbb fog rendeltetése helyé9 Részben bolygatta a 69. sírt (Inf.II, m: humuszréteg+8 cm, tájolás: 52-20, szántás bolygatta, Jobb alsó lábszárát a 70. sír ásásakor dobták ki) a 70. sír (Inf.I., m: humuszréteg+8 cm, tájolás: 52-20, szántás bolygatta. Sírfoltja a 69. sír jobb medencelapátjánál kezdődik).; A 213. sír (Inf.I., m: humuszréteg+40 cm, tájolás: 250-70) ásásakor viszont megbolygatták az alatta levő 214-215. sírokat (Inf.I., m: humuszréteg+30 cm, tájolás: 290-110), és csontokat összedobálták. Wicker Erika ásatási dokumentációja 1993, 2001. KJM RA 99.857; 2002.1114; Polg к Zoltán ásatási dokumentációja 1995-1996. KJM RA 2002.1105. 60 UDVARDY József 2003. 95-96. 61 SAROSÁCZ György 2003. 89. 62 SAROSÁCZ György 1968. 175-176.; Gaál Attila nyilvánvalónak tartja, „hogy ebben az esetben egy késői magyarázatkeresésről van szó, hiszen az obulusadás eredete sokkal régebbi időre nyúlik vissza, mint a temetők bezáródása és zsúfolttá válásának ideje. " GAÁL Attila 1982. 176. 63 BARTHA Júlia 1998. 57.; 64 Bartha Júlia szives közlése törökországi tapasztalatai alapján, köszönöm. 65 FAYEIN, Claudie 1960. 186.