Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)

Wicker Erika: Azonosságok és hasonlóságok az iszlám köznépi és a hódoltság kori rác-vlah temetkezési szokásokban

Azonosságok és hasonlóságok... 13 re eljutni. Ha pedig az elkárhozottak közül egy, érdem van benne tőle mielőbb megmenekednünk. " ' Valószínű azonban, hogy az azonnali temetés gyakorlati oka az éghajlati viszonyokkal van összefüggésben, hiszen a nagy melegben hamar bomlani kezd a test.

67 A temetés lehető leggyorsabb lebonyolítása érdekében a „nagyobb települések temetőiben mindig van megásott sír - a nyitott sírokhoz fűződő hiedelmek ismeretlenek Törökországban " 8 Arra, hogy a hódoltság kori rác-vlah sírokat sorokba vagy családi csoportokba rendezve ásták-e meg, csak kevés adatunk van. A temetők közül a monostorszegiről és a bükkszállásiról nem áll rendelkezésünkre térkép, s a publikációk sem tartalmaznak erre vonatkozó adatokat. A madarasi temetőről csak a fényképfelvételek adhatnak némi tájékoztatást. A bátmonostori, csávolyi és mélykúti temetők ismert sírszáma 20-nál kevesebb, s csak annyi állítható bizonyossággal, hogy a közel azonos irányítású sírok egymástól 1,5-2 m-re voltak. A nem összefüggő területen végzett leletmentések néhány igen bizonytalan pontosságú résztérképe alapján a katymári temető rendje is kevéssé meghatározható.

69 Zalotay Elemér szerint „a felsorolt sírok valamennyire sorban fekszenek, [...] az irányításuk is egyező. "

7C Komáromy József viszont úgy véli, hogy „ inkább csoportos családi és nagyjából egyformán tájolt temetkezésről beszélhetünk. " A többi észak-bácskai temető ásatási dokumentációja - a bácsalmási kivételével - e kérdésre nem tér ki. A több száz ismert sírszámú, összefüggő területen feltárt temető közül a fonyódi feltűnően szabályos sírsoraival eltér a „rendezetlenebb" képet mutató egyéb temetőktől. Ennek okát abban látom, hogy feltehetően a közelben fekvő török vár katonaságának temetkezési helye volt, s betelepítésének módja a mindenkori hadi eseményekkel függhetett össze.

72 Az inkább „polgári-katonai" jellegű győri temető nagyfokú közelmúltbeli bolygatottsága bizonytalanná teszi vizsgáihatóságát. Az igen sok, közvetlenül egymás mellett fekvő sír, s annak megfigyelése, hogy „mindegyik esetben az összetartozást kétségtelenül meg lehetett állapítani", a feltáró szerint inkább családi sírcsoportos temető képét sugallja.

73 Az esztergomi temető sírjait 66 SZEMERE Bertalan é.n. 109-110. 67 Ugyanezzel indokolja BARTHA Júlia 2006. 81. 68 BARTH A Júlia 2006. 81. 69 WICKER Erika- KŐHEGYI Mihály 2002. 10. 70 WICKER Erika- KŐHEGYI Mihály 2002. 40. 71 Komáromy József ásatási dokumentációja 1953 KJM RA 69.237. 13. old.; Komáromy úgy fogalmaz, hogy „a sírok között utakkal tagolt soros temetés nem tapasztalható. " Ez az elképzelés bizonnyal a modern, tervezett temetőket próbálja visszavetíteni a hódoltság korára. 72 E feltételezést alátámaszthatja a csontokon nagy számban talált és fegyvereknek tulajdonítható sérülés (Gallina Zsolt szives szóbeli közlése) is. 73 „Az I. házalapnál 6 esetben a sírok közvetlenül egymás mellett feküdtek (4. és 5., 42. és 43., 40. és 4L, 54. és 54a., 54b., 54c,73., 74. és 75. sírok. A II. házalapnál A 115. és 116. sírok feküdtek egymás mellett. " MITHAY Sándor 1985. 196.; A 6. kép alapján közvetlenül egymás mellett voltak a következő sírok is: 2. és 69., 107. és 108, 120. és 121., 123. és 124., 181. és 182. és 196-197. sírok. A győri temető egészére is jellemző, hogy a sírok viszonylag közel feküdtek egymáshoz. MITHAY Sándor 1985. 192. 6. kép.