Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)
Bereznai Zsuzsanna–Schőn Mária: A hajósi sváb parasztság hagyományos munkakultúrája
116 Bereznai Zsuzsanna - Schön Mária - Ahá, ez aztán igen! Hát, bizony tegnap nagyon rossz munkát végeztél, de máma, ez igen! - Ja, gazduram, a szalonna, az teszi, az jól megkeni az ekét. (Heipl Ferencné Papu lauer Mária) A paraszt a legokosabb Egy mérnökember mondta egyszer, hogy mi vagyunk a legokosabbak, mi parasztok. Az elkezdi rakni az asz tagot tervrajz nélkül, és nem marad fölöslegben semmi, és nem lesz hiány, és lesz annak teteje, és az asztag tökéletes munka lesz. - Annak van valami a fej ében ... - mondta. - A parasztnak esze van. Az bármit elkezd rajz nélkül, és annak lesz eleje és vége. Az tökéletes munka lesz. Ezt is meg kell, persze, tanulni... (Heipl Ferencné Papulauer Mária) A hajósi sváb parasztság értékelése a falubeli más társadalmi rétegekről A XX. század első felében néhány zsidó család élt a községben, akik kereskedelemmel foglalkoztak. Ezeket a szerényen élö boltos zsidókat a svábok tisztelték és becsülték munkájukat. A hajósi iparosság munkáját is megbecsülték a sváb parasztok. A XX. század első felében csak néhány - négy-öt - cigány család élt a faluban. Ők teknősök voltak, fateknőket faragtak. Schön Ferenc parasztgazda így emlékezett rájuk: Azok dolgos cigányok voltak, de földet nem műveltek. A teknőt vitték a vásárokba. Vették a nagy rönköket, és fateknőket csináltak, mert az kellett a disznóvágásra, a kenyérsütéshez, falapátokat is csináltak a kemencéhez és a hólapátoláshoz. Volt egy tiszteletbeli hajósi cigány, a Tajka András, Tajka Endrész* 3 - annak már hajósi neve is volt. Sőt, meg is tanult svábul is. Az nem dolgozott, de ő volt a beszerzője a hentesnek. Ha valakinek volt egy borjú eladó vagy egy disznó eladó, akkor szólt ennek az Andrásnak. Olyan kupecféle volt, az abból élt. Borjút, birkát, nagyobb marhát, disznót szerzett be a henteseknek. A telepesek а, II. világháború utáni években a kitelepített sváb családok házaiba önkényesen beköltözött emberek voltak, azok senkik voltak, fejezte ki tömören a róluk alkotott véleményét egy sváb gazda. A telepesek nem a szomszédos, hanem a távolabbi falvakból jöttek: Bócsáról, Szánkról, sok esetben valóban csak egy szatyorral. A Felvidékről betelepült magyar lakosságot sem kedvelték eleinte a svábok, akik ráadásul le is nézték a helyi svábokat. Szerintük buták voltak a hajósiak, amiért a szőlőt nem dróttal kötözték - akkor a következő évben ezzel a munkával már nem kellene törődni. Ennyire értettek a szőlőmunkához. Hivatalos neve: Sztojka András.
