Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)

Bereznai Zsuzsanna–Schőn Mária: A hajósi sváb parasztság hagyományos munkakultúrája

A hajósi sváb parasztság hagyományos munkakultúrája 115 Másnap megint mentek kapálni. Vitték öt is magukkal, és segítenie kellett egy kicsit apjának meg anyjának. Egyszer csak megszólalt: - Apám, nem lehetnék én máma kutya? - Miért ne? Énfelőlem lehetsz kutya. Ejha, lefeküdhetett a kocsi alá! Az anyja meg az apja kapáltak tovább. Tettek egy fordulót, aztán jöttek reggelizni. Kimászott ő is az árnyékból, és oda akart ülni közéjük a pokrócra. De az apja megszólalt: - A kutya helye a kocsi alatt van, és mars oda le! Lógó fejjel visszament hát a kocsi alá. Az apja időnként odavetett neki egy kenyérdarabkát vagy egy kis kenyérhéjat. О meg nézett rájuk nagy szomorúan. Mikor a szülők befejezték a reggelit, visszacsomagoltak mindent a tarisznyába. Hát, úgy tíz óra körül már igencsak megéhezett. - Hogy lesz ez most, Dávid? A szülők éppen a föld másik végén voltak. Fogta a tarisznyát, kipakolta, és mind kiette a túrót a bögréből. Mikor elérkezett az ebédidő, a szülők megint szétterítették a pokrócot, és kipakolták az ennivalót. Az anyja kinyitotta a túrós edényt. Hát, üres volt. Akkor az apja elővette az ustort, és alávágott a kocsinak: - Még egyszer ezt meg ne tedd! Nem tudod, hogy a kutya azt kapja, amit odadobnak neki? Akkor kérlelni kezdte apját: - Apám, hadd jöhessek elő, és hadd ehessek én is magukkal! Nem akarok már kutya lenni. Attól kezdve nem akart többé kutya lenni, akármekkora volt a hőség. Megtanulta, milyen keserves az a sors, ha nem kap ennivalót. (Davida Miadi Bäs, Ludl Józsefné Stadler Mária) Az eke megkenése A béresnek a gazdasszony mindennap lekvárt és érett túrót csomagolt be. Ez volt az ebédje szántáskor. Nemigen volt ínyére a béresnek. Fogott hát egy drótot, és körültekerte vele az ekevasat, hogy ne vágjon jól, és ne adjon szép munkát. Aztán jött a gazda szemlét tartani. - Mi történik itten? Mi ez a csúnya munka, amit végzel? - Hát, a lekvároscsöbör lehet az oka. Attól nem lehet szép munkát elvárni. Nem tudom, gazduram, de lehet, hogy a szalonna hibádzik. Az talán jobban megkenné az ekét. Otthon odaszól a gazda a feleségének: - Te, próbálj már meg egyszer ennek a Hanzinak egy darab szalonnát is beletenni, hátha attól több lenne az ereje! Hát, mikor aztán másnap megint kiment szántani, jött megint a gazda megszemlélni.