Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)

Bereznai Zsuzsanna–Schőn Mária: A hajósi sváb parasztság hagyományos munkakultúrája

112 Bereznai Zsuzsanna - Schön Mária Szőlőkapáláskor A nagyapám mindig megkérdezte apámat meg a bátyját, amikor szőlőt kapáltak: - Aztán vertetek-e le szőlőt? - A, dehogy vertünk le... -Akkor nem is ihattok bort, mert akkor nincs is rajta! Kis idő múlva mégiscsak szerettek volna inni egyet, úgyhogy megszólalt az egyik: - Hát, én egyet levertem. A másik is bevallotta, hogy levert egypárat. Erre a nagypapa rátromfolt: - Hát, akkor azért nem ihattok, mert levertétek! (Kübler István) Kukoricaszemle A Pista bácsi elment föl a Natkára megszemlélni a kukoricát. Ott volt egy kukoricaföldje. Mikor hazajött, megérdeklődték az emberek: - Na, Pista bácsi, milyennek mutatkozik a kukorica? - Hát, emberek, az el nem mondható ... Ilyet még nem látott a világ! Nem tudtam bemenni. Megpróbáltam bemenni a sorok közé, de akkora csövek vannak a szárakon, hogy egyszerűen nem tudtam bemenni ... Akkor nekifutásból, minden erőm összeszedésével tudtam csak beszaladni. De el se hinnétek, hogy menyire fogtak vissza ezek a csövek. Ekkora csövek nőttek az én földemen! És mikor elmentünk megnézni, csupa napégette kukoricát találtunk ott. (Kübler István) A szőlőben Az ember meg az asszony kimentek a szőlőbe megszemlélni a termést. Többnyire kádár volt, és szép fürtök voltak. Ahogy mentek lefelé a sorok közt, az ember mutatja neki: - Ezt nézd! A, mennyi szőlő a tőkén! Telerakodva a tőke! És az ott, ni, aszszony, ott is! Aztán odaértek egy rugós tőkéhez. Hosszú fürtök, összesen vagy három-négy szemmel. Hát, ilyen tőkéhez értek. Elkiáltja magát az ember: - Ne gyere ilyen közel! Mert ha rálépsz egy szemre, akkor belefulladsz! (Kübler István)