Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)
Wicker Erika: Crkve, Klisza, Gradina, Klostr. Középkori településeket jelző határrészek Bács-Bodrog vármegyében
60 Wicker Erika hogy itt csakugyan vár létezett volna, romok sem tanúskodnak várról. Azért azon nézeten voltak, hogy ama vár azért veszett el nyom nélkül, mert fából volt ké', „ 368 szitve. A Gradináról (7. ábra) az első adatok természetszerűleg a török hódítás utáni időből valók. Engel Pál nem közölt defteradatokat, Iványi azonban úgy tudta, hogy „a török defterek a zombori nahijében Gradinát 1554-ben 1 házzal, 1570 körül 4 házzal és 1590-ben 7 házzal sorolják fel." 369 Az apró település a 17. század második felében is lakott maradt. Az 1650-es és - a korábban 1543. évinek tartott, de - a 17. század harmadik harmadából származó tizedjegyzéken 14-14 forintot kellett az érsek részére fizetnie. 370 1724 márciusában „elkészítették a mohácsi csatáig, 1526-ig a Czobor család birtokát képező települések összeírását, amelyben 35 település között ott szerepel Zombor, azzal a megjegyzéssel, hogy tőle keletre fekszik Gradina." 371 Ekkoriban már csak igen gyéren lakott lehetett, mert 1740ben a zombori sánchoz tartozó 9 falu és 18 puszta között utóbbiak sorában említik. 372 Az ekkor a zombori pusztákról felvett becslés szerint a „Gradina 3 szállással, templom nyomával, 100 parasztnak is elegendő. Evi jövedelme 729 frt." 3 ' 3 1747-ben a szabad királyi városi rangra emelt Zombornak már csak 11 pusztára volt joga, a Gradina változatlanul köztük maradt, és „Zombor végleges birtokába került. " 374 Területét másfél évtizeddel később 6 878 láncban állapították meg. 375 Amikor „a zombori ferencesek a Magisztrátustól korlátlan használatra 24 hold földet kaptak a Gradina tanyákon", és ekkor emelték a Gradina Klisának nevezett részén azt a fakeresztet, „amelynek maradványai ma is (1787) a földben állnak '. " 376 Logikusnak tűnhetne a zombori Gradinát a Czobor-várral azonosítani, ahogy ezt többen is vélték. Coborszentmihály/Szentmihály mezőváros „jelentékeny hely volt ezen a vidéken [...], az akkori Bodrog megye egyik legvagyonosabb és legtekintélyesebb családjának, a Czobor-családnak volt afőfészke. [...] Templommal, kolostorral és iskolával rendelkezett. [...] Ettől az időtől kezdve vezető szerepe van ezen a vidéken mindmáig. " 377 Zentmihal, Zentmyhal, Choborzenthmyhal, Czoborzenthmyhal, Zentmyhali néven igen gyakran szerepel okiratokban, a város és a IVANYI István 1909. 1. 72.; MUHI János 1944. 4L; Steltzer is elképzelhetőnek tartja, hogy a vár fából készült, ám azt nem Zombor környékére teszi, hanem a bácsalmási Gradinával véli azonosnak. STELTZER, Friedrich 1883.35. 369 IVÁNYI István 1909. I. 72.; A defteradatokat Muhi János is közli: MUHI János 1944. 68.; Feltehetően mindketten Steltzer Frigyes adatait vették át: STELTZER Frigyes 1885. 19. 370 MUHI János 1944. 70.; Az 1542-43. évi tizedjegyzék 1657-re vagy 1675-re való datálása: SZAKÁLY Ferenc 1981. 266-267. 371 Weboldal: http://www.biblioso.org.yu/html/hu/tragovi/0305.htm ; Ezt az adatot Muhi János is közli: „a polgári Zomborról azt írják, hogy kelet felől Gradinával határos. " MUHI János 1944. 106. 372 MUHI János 1944. 106. 373 MUHI János 1944. 110-111.; 113. 374 MUHI János 1944. 113. 375 MUHI János 1944. 124. 376 Weboldal: http://www.biblioso.org.yu/html/hu/tragovi/1210.htm . 377 MUHI János 1944. 43.
