Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

Wicker Erika: Crkve, Klisza, Gradina, Klostr. Középkori településeket jelző határrészek Bács-Bodrog vármegyében

Crkve, klisza, gradina, klostr 61 Czobor-család középkori történetét többen feldolgozták.

378 A település mai névalakja a török hódítás után terjedt el: 1543-ból ismert a zombori várőrség kimutatása, 1554-ben megalakul a zombori náhije, egy 1574. évi okmány „Sombor"-í említ, az 1578. évi defterbe pedig egy Szombort jegyeztek be 13 hánéval.

379 A két település azonosságát Illésházi István nándor feljegyzése is igazolja, aki szerint 1599-ben „a tatár chám, az ki itt Magyarországban telelt vala minden népével CSzt.-Mihályon, kit most az törökök Zombornak hívnak." ът Jelentőségét végig a török kor alatt megőrizte, s folyamatosan lakott maradt mind a mai napig. Iványi nyomán Muhi János is kiemelte, hogy a gradina, „ez a szláv szó várat vagy várhoz tartozó területet, 'váralját' jelent. Tehát ennek közelében várnak kellett lenni hajdan, viszont ezen a vidéken a Czobor-váron kívül nem volt erősség." 381 A Czobor-vár építésére 1469-ben kapott engedélyt Czobor János Mátyás királytól,

382 1478-ban már állt a „Castellum in Choborzenthmyhal", melynek középkori történetét számos fennmaradt okirat rajzolja ki.

384 1541-ben került török kézre - Evlia Cselebi leírásából még „Szombor vára és városa" 1666. évi képét is ismerjük -, és egészen kiűzésükig uralmuk alatt maradt.

385 A zombori vár „nyomtalanul tűnt еГ',

ш olyannyira, hogy „Bács vármegye a múlt században Bodrog ellen viselt határpöre alkalmából a cobor-szt.-mihályi várat Zomborban keresvén [...], tanukat hallgattak ki ez iránt; azonban egy sem hallott soha semmit arról, hogy itt (ti. a Gradinán - WE) csakugyan vár létezett volna, romok sem tanúskodnak várról. Azért azon nézetben voltak, hogy ama vár azért veszett el nyom nélkül, mert fából volt készítve. " 387 A helytörténeti kutatók véleménye is megoszlott a kérdésben: „Zombor belterületén a régebbi kutatók (Grossschmidt, Margalits) Czobor-Szentmihály várának a jelenlegi (ti. az 1940-es években volt - WE) távbeszélő központ épületét tartották. " 388 A zombori Gradina azonban biztosan nem hozható kapcsolatba a várral. Utóbbiban ugyanis 1541-től folyamatosan tartózkodott török katonaság,

389 előbbit viszont 1554-ben egy, 1570-ben négy és 1590-ben hét „adófizető keresztény ház"-zdl Pl. MUHI János 1944. 43-62.; IVANYI István 1909. I. 53-60.; A várról és a településről Csánki Dezső is számos adatot közöl, bár „Czobor-Szent-Mihály"

Л nem a városok, hanem a Bodrog vármegyei „helység"-ék. között sorolta fel: CSÁNKI Dezső 1894. 197-198. IVÁNYI István 1909.

1. 58-59.; Az 1578. évi adatok: ENGEL Pál 2002. (BDG 9. sz.) IVÁNYI István 1909.

1. 59.; MUHI János 1944. 41. MUHI János 1944. 4L; IVÁNYI István 1909.

1. 72. MUHI János 1944.47. SMIT, Rudolf R. 1939. 9.; Smit szerint Mátyás király öt évvel korábban azaz 1473-ban adományozta a várépítésre szánt birtokot a Czobor-családnak. Uo. MUHI János 1944.47-55. A várost Rudolf R. Smit szerint 1686-ban foglalták vissza. SMIT, Rudolf R. 9.; Muhi János úgy tudta, hogy Zombort 1687 őszén, harc nélkül adták fel a törökök Veteráni Frigyesnek. MUHI János 1944. 75. MUHI János 1944. 4L; „Mára nyoma sincs". SMIT, Rudolf R. 1939. 9. IVÁNYI István 1909.

1. 72. MUHI János 1944. 55. Az 1543. szeptember és december között a zombori várban szolgált katonák zsoldlistája ismert: VELICS Antal - KAMMERER Ernő 1886. 23.