Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

Wicker Erika: Crkve, Klisza, Gradina, Klostr. Középkori településeket jelző határrészek Bács-Bodrog vármegyében

Crkve, klisza, gradina, klostr 59 állhatott fenn. A terepviszonyok is lehetővé teszik ezen a területen olyan nagyobb város kifejlődését, mint amilyen Háj Szent Lőrinc volt. " 362 Bodrog vármegye egyik legjelentősebb településéről az első ismert adatok a 12. századból származnak: premontrei prépostsága ekkor már fennállott, s megyegyűléseket is tartottak a mezővárosban. A középkorban számos okirat említi, jelentősége csak a török hódítás után csökkent.

363 1553-54-ben a zombori náhijebeli Szent-Lőrincen azonban már csak egy, 1570 körül mindössze két adózó háztartást írtak össze a defterek, s az 1578-ban és 1590-ben feljegyzett 15-15 háne

364 is csak egy viszonylag jelentéktelen települést sejtet. Ahogy a Doroszló/doroslovoi Klisza tárgyalásánál jeleztem, Hájszentlőrinc pontos helyét még nem sikerült megállapítani. Keresték a mai Zombor/Sombortól szinte minden irányban: Szonta/ Sonta, Küllőd/Kollut és Nemesmilitics/Svetozár Militic környékén is.

365 Az azonban nem zárható ki, hogy a Zombor környéki „másik Gradina" - mely azonos lehet a Zombor/Sombor északkeleti részén volt Cservenka határrésszel, - valóban őrizheti Hájszentlőrinc emlékét. Feltéve, ha az említett 1650. évi tizedjegyzékben közvetlenül „a másik Gradina" mellett felsorolt Lovranacz nem azonos az egykori Hájszentlőrinccel. A mai Zombor/Sombor északkeleti részén, ahol a Cservenka van, Engel Pál nem tud középkori településről. Csak jóval északabbra és keletebbre sorol fel egy Bakács és egy Mindszentfalva nevű középkori birtokot (6. ábra), melyeket a török időkben már nem említenek,

366 ám egyikről sem valószínű, hogy akár a Cservenkának, akár a vele talán azonos „másik Gradina"-пак előzménye lenne. 8. ZOMBOR/SOMBOR - GRADINA 2.: ? „ Gradina. Ez egy zombori puszta, a város határának keleti sarkában Kis-Sztapár mellett." '

7 „E szláv szó Gradina várat jelent vagy várhoz tartozó területet, váralját. Tehát itt is várnak kellett lennie. Bács vmegye a múlt században Bodrog ellen viselt határpöre alkalmából a cobor-szt.-mihályi várat Zomborban keresvén [...], tanukat hallgattak ki ez iránt; azonban egy sem hallott soha semmit arról, MUHI János 1944.40. Az egykori várossal foglalkozó irodalomból csak néhány példa: GYÖRFFY György 1987. I. 718-719.; IVÁNYI István 1909. I. 74-49.; MUHI János 1944. 35^2.; CSÁNKI Dezső 1894. 190.; STELTZER, Friedrich 1883.32. IVÁNYI István 1909. I. 77.; Az 1553-54. évi defteradatok: VELICS Antal - KAMMERER Ernő 1890. 148.; Ekkoriban néhány nem adózó háztartást is feljegyeztek. Uo.; Az 1578. évi adat: ENGEL Pál 2002. (BDG 20. sz.) IVÁNYI István 1909. I. 78-79.; MUHI János 1944. 37-42.; CSÁNKI Dezső 1894. 190.; ENGEL Pál 2002. (BDG 20. sz.); Muhi János közli Dudás Gyula térképét, melyen Háj-Szt. Lőrincz Czoborszenlmihálytól délre van jelölve. MUHI János 1944. 46. ENGEL Pál 2002. (BDG 14. és 13. sz.) IVÁNYI István 1909. I. 72.; ,,c) Gradina pusztán egy magaslaton templom rom." DUDÁS Gyula 1897. 128.; „Templomrom [...Ja Gradina pusztán." ROEDIGER Lajos 1902. 230.; Minden egyéb információ nélkül jelez Dénes József egy várat Sztapáron. Dénes József várlistája. Weboldal: http://www.atreus.extra.hu/varlexikon/ Lbacsb.doc (70. sz.)