Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

Wicker Erika: Crkve, Klisza, Gradina, Klostr. Középkori településeket jelző határrészek Bács-Bodrog vármegyében

Crkve, klisza, gradina, klostr 51 A hódoltság végén azonban Györgyen/Gyurgyin pusztává vált, és a szabadkai határba olvadt.

317 Ma önálló település Szabadka/Suboticától délnyugatra. A „ bajmoki ér jobb partján (Sztantics szállásán) " levő Gradina azonosítását megkönnyíti, hogy a középkori Györgye és Bajmok között jelen tudásunk szerint más település nem volt. Ezért még akkor is valószínűsíthető, hogy a romok Györgye (egyik?) templomának maradványai, ha az egykori mezőváros pontos helyét nem ismerjük. 5. KATYMÁR - GRADINA: ESZTER VAGY SÁRI FALU? Iványi tudósítása szerint „Gradina vagy Felső-Roglatica [...] már 1640-ben említtetik Katymárral. " 318 „Czobor birtokainak 1724. évi összeírásában Roglatica puszta említtetik, mint Madaras délnyugati szomszédja. [...] Az 1768. évi кат. térképen katymár határának keleti részén, Madaras mellett, Sára puszta fölött volt Felső-Roglatica puszta másnéven Gradina. [...] Ezen puszta Cothman szerint már 1763-ban Katymárhoz tartozott. " 319 A katymári Gradina rejtélye a mai napig sem megoldott. Mivel elterjedt vélemények szerint azonos a madarasi

320 török várral, előbb ennek történetét és kutatástörténetét foglalom össze, majd ismertetem azt a két települést, melyek egyikének rommá vált temploma a Gradina névadója lehetett. A MADARASI PÁRKÁNY Ma még csak egyetlen ismert írásos említése van annak, hogy Madarason vagy közvetlen környékén török erődítés állt a 17. század első harmadában.

321 Építésének szükségességére és idejére, fennállásának időtartamára vonatkozó adatok mindmáig nem kerültek elő, de még a váracska helyére is csak kevés, bizonytalan és egymásnak ellentmondó információból lehet következtetni. Nézzük a tényeket. A szegedi szandzsák 1628-29. évi zsold-deftere szerint az öt „madarasi párkánybeli dzsámiszolga" 41, a 31 müsztahfiz és topcsi 188, az 52 317 IVÁNYI István 1909.

1. 73. 3,8 IVÁNYI István 1907. IV. 43. 319 IVÁNYI István 1907. IV. 35.; A mai Alsóroglatica/Andrásmező/OreSkovic ettől messze délkeletre, Topolya/ Backa Topolától nyugatra, Felsőroglatica/Andrástelke/Gornja Rogatica pedig Alsóroglatica/Andrásmező/ Oreskovic-tól délnyugatra fekszik. Délvidék. Vajdaság - Vojvodina. Autóstérkép. 1:280 000. Topográf Térképészeti Kft. 320 Dénes József várlistája: http://mars.elte.hu/varak/varlistadgomo.htm

. Bács-Bodrog: 40. sz. alatt Madarast jelez, ez bizonnyal azonos a török párkánnyal. 321 Madaras történetét röviden összegző ismertetés szerint: „A XVII. század első évtizedeiben a törökök palánkvárat építettek itt, lakóinak, katonáinak és a dzsámi szolgálóinak számát több zsoldjegyék is tartalmazza." SZÉNÁS1NÉ HARTON Edit 1997. 717.; Adatainak forrását nem közli. Nincs tudomásom arról, hogy az egyetlen idézett zsoldjegyzéken kívül akár a madarasi várban szolgálók számára, akár a vár építésének idejére vonatkozó információ létezne.