Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

Wicker Erika: Crkve, Klisza, Gradina, Klostr. Középkori településeket jelző határrészek Bács-Bodrog vármegyében

50 Wicker Erika A rendelet alapján felállított katonaparaszti szervezetek nem váltak be, ugyanis „1570-re [...] Aranyas, Gara, Borsód [...] szabályosan adóztak. " 309 A zombori náhijébe sorolt Garán 1578-ban 23 hánét írtak össze,

310 további defteradatok nem állnak rendelkezésemre. 1598-ban a falu rác lakóinak nevében vezetőjük, Lukács írta alá Érsekújvárott a királynak való adó fizetésére kötelezettséget vállaló szerződést.

311 A falu a 17. században is végig lakott volt. A garai Gradina azonosításában a középkor végén „birtok"-ként jelzett Timaktól és Ácsától - a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján - bizonnyal el lehet tekinteni. Kajánd esetében kérdéses egykori pontos helye, de az idézett források szerint az előbbi kettőtől délebbre feküdt, így ugyancsak nem valószínű, hogy egykori templomának romjai adták a Gradina nevét. Gara határában más középkori lelőhelyet jelenleg nem ismerünk, így feltételezhető, hogy a középkori Gara templomának emlékét őrzi a lakott területhez délen csatlakozó határrész elnevezése. 4. GYÖRGYÉN/DURDIN - GRADINA: GYÖRGYE/GYÖRGYÉN TEMPLOMA „A szabadkai Györgyén pusztában, a bajmoki ér jobb partján (Sztantics szállásán)"

312 is volt egy rom, melyet Gradinának neveztek.

313 Stantitsszállás/Stanticev salas a mai Györgyén/Durdintól északnyugatra, Bajmok/Bajmoktól keletre fekszik. Nincs adatom arról, hogy ezen a vidéken a középkorban település létezett volna. A középkori Györgye/Györgyén az okiratok szerint a 15. század második felében oppidum volt. A török hódoltság után sem néptelenedett el: a szabadkai náhijébe sorolt Györgyin faluban 1580-82-ben 17, 1578-ban 16, 1590-91-ben pedig már 26 háne után adózott.

314 Rác lakóinak nevében Radovány kenéz írta alá Érsekújvárott 1598. április 10-én azt a szerződést, melynek értelmében a györgyniek is adófizetésre kötelezik magukat a királynak.

315 Lakott település volt a 17. század második felében is, amikor „Gyurgyin 14 pénzt szokott az érseknek fizetni."'

316 309 HEGYI Klára 2002. 30. 310 ENGEL Pál 2002. (BDG 54. sz.) 311 WICKER Erika 2004. 19. 312

IVÁNYI István 1909.

1. 72. 3 3 „Györgyén pusztán 'gradina" nevű várrom." DUDÁS Gyula 1897. 127.; „Várrom (Gradina) a Györgyén pusztán. " ROEDIGER Lajos 1902. 229. 314 ENGEL Pál 2002. (BCS 79. sz.); IVÁNYI István 1909.

1. 73. 315 WICKER Erika 2004. 19. 316 IVÁNYI István 1909. I. 73.; Iványi még úgy tudta, hogy az 1542-43. évi tizedjegyzék valóban ezekben az években keletkezett, de azóta a kutatás úgy véli, az „legkorábban 1657-re, vagy még inkább [...] 1675 körülire datálható." SZAKÁLY Ferenc 1981. 266-267.; Iványi másik adata, mely szerint 1662-ben „Nagy-Györgyin /..J possessio desertának, puszta helynek mondatik" (IVÁNYI István 1909. I. 73.) azonban ellenmond a tizedjegyzék adatainak. Lehetséges, hogy Nagy-Györgyin nem Gyurgyin, hanem az érsekújvári szerződésekben szintén említett Nagy Geóricz falu volt. Utóbbit viszont nem Györgyén/Durdinnal, hanem Bácsszentgyörggyel gondolom azonosnak, melynek területét a 17. század közepén Kis és Nagy Gyurityinak hívtak. WICKER Erika 2004. 25.