Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)
Wicker Erika: Crkve, Klisza, Gradina, Klostr. Középkori településeket jelző határrészek Bács-Bodrog vármegyében
46 Wicker Erika 1. BÁCSALMÁS-GRADINA: SZENTMIKLÓS VAGY MÉLYKÚT TEMPLOMA? „Ily Gradina van Almás határában", „(a helységtől éjkel. felé a volt Prikovity pusztában még feltalálható árokkal és téglatörmelékekkel, egy régebbi erődítés helye). " 283 Ez az a terület a város határának Mélykút felé eső északkeleti részén, amelyet a mai térképek Vártelek névvel jelölnek. 284 A bácsalmási Gradina egy, a magyar várakról szóló összeállításban várként szerepel, 285 holott ezen a területen egy középkori templom és temető van. A környezetéből kiemelkedő, nagy dombot - melynek régészeti feltárását a közeljövőben tervezem, - ma is kő- és téglatöredékek, emberi vázcsontok borítják. 286 A bácsalmási Gradina azonosítását Steltzer Frigyes már korábban megkísérelte, és érdekes - ám kevéssé valószínű - eredményre jutott: szerinte az akkor még látszó romok annak a várnak a maradványai, melynek építésére a Czobor-testvérek 1469-ben Mátyás királytól kaptak engedélyt, s melynek nyomai az Almásnál levő Gradina határrészen Steltzer idejében még látszottak. 287 A lelőhely nem köthető Bácsalmás elődjéhez, Halmos középkori faluhoz, mely a Gradinától nyugatra 5-6 km távolságban volt. 288 Ezen a vidéken Engel Pál az általa - véleményem szerint helytelenül - Bácsalmással azonosított Hagymásegyháztól északkeletre Temérdekegyházát jelöli, 289 ez azonban nagy valószínűséggel téves: véleményem szerint Hagymásegyház a Csávoly melletti Hajmás pusztán, Temérdekegyház pedig az ugyancsak Csávoly-határbeli Nagyháton keresendő. 290 A bácsalmási Gradina azonosításában jelen ismereteim szerint csak két település jöhet számításba. MÉLYKÚT Korai történetéről semmit sem tudunk, neve először egy 1572. évi kunsági összeírásban fordul elő, amikor „kun telep"-пек nevezték. A török korban a szabadkai náhijébe sorolt Mélkutra a 16. század közepén balkáni eredetű lakosság kölIVÁNYI István 1909. II. 15.; Uő 1909. I. 71-72.; Ugyanez BOROVSZKY Samu é.n. 40.: „Gradina (a helységtől északkelet felé, a volt Prikovity pusztában még feltalálható árokkal és téglatörmelékekkel valami régibb erődítés helye."; „Határában, Gradina nevű földrészen, régi várromok maradványai." DUDÁS Gyula 1897. 123.; „Régi vár nyoma a Gradina dűlőben. " ROEDIGER Lajos 1902. 225. MFTBKKM 1980. Dénes József vádistája. Weboldal: http://mars.elte.hu/varak/varlistadgomo.htm . (Bács-Bodrog, 10. sz.) Wicker Erika helyszínelése, 2001. KJM RA 2004.1289.; WICKER Erika 2004. 49.; WICKER ERIKA 2006. 14. lelőhely. „Spuren dieser Burg sind auf der Flur Gradina bei Almás auch jetzt noch sichtbar." STELTZER, Friedrich 1883.35. A Bácsalmás-Óalmás lelőhelynevű település templomának és temetőjének egy részét Kőhegyi Mihály 1964ben feltárta. Kőhegyi Mihály leletmentése, 1964. Régészeti Füzetek Ser.I. No.18. 1965. 56.; A település megnevezésére nem tett kísérletet, az azonosítást - a lelőhely környezetének Halmos neve és a Halmas/Halymas falunév alapján - 2004-ben végeztem el. WICKER Erika 2004. 50.; Uő 2006. 16. lelőhely. ENGEL Pál 2002. (BDG 63. sz.) WICKER Erika 2004. 26.
