Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)
Wicker Erika: Crkve, Klisza, Gradina, Klostr. Középkori településeket jelző határrészek Bács-Bodrog vármegyében
Crkve, klisza, gradina, klostr 47 tözött, 1578-ban és 1580-ban (ekkor Szentmiklós pusztával együtt említik) 14-14, 1590-ben 25 hánéját jegyezték fel a defterek. 291 1598-ban a „méllkuti" rácok is aláírták azt a szerződést, melyben a királynak adófizetésre kötelezték el magukat. 29 ' A falu lakott volt a 17. század második felében, és csak átmenetileg vált a 18. század első harmadában pusztává. Mélykút község határában eddig nem került elő olyan lelőhely, mely a középkori település templomával azonosítható lenne. SZENTMIKLÓS Egy a középkor végén már pusztaként számon tartott Szentmiklóst az 1578. évi defter Szenmiklós, Szentmiklóstelek néven említ a szabadkai náhijében. Engel Pál Jánoshalma, Tataháza és Mélykút között keresi, 293 bizonnyal az 1580-as és a tíz évvel későbbi defterek alapján, melyek ekkor Mélykutat együtt említik Szenmiklós pusztával. 294 Iványi István elmélete szerint - melynek alapja, hogy mind a szabadkai náhijebeli Mélykút, mind a bajai nahijébe tartozó Arokházha és Tataháza együtt van felsorolva egy ilyen nevű pusztával, - „ezen 3 Szt. Miklós hihetőleg egy nagyobb földnek 3 felé osztott része Tataháza, Mélykút és Jankovác határai között. " 295 Ezt jelenleg sem igazolni, sem cáfolni nem tudom. Az „Almás határában" levő - és a helybeliek által ma is így nevezett - Gradina azonosításában biztonsággal egyelőre csak az állítható, hogy nem Bácsalmás középkori elődjének a temploma volt. A környék aránylag ritka középkori településhálózatát figyelembe véve két település jöhet szóba: Mélykút és Szentmiklós. Előbbi falu jelenlegi központja azonban túlságosan messze, úgy 5 km-re van a Gradinától, ám az is igaz, hogy a középkori Mélykút helyét ma még nem ismerjük. Szentmiklós pontos helye sem tisztázott, s a településről alig maradtak fenn adatok. Tataháza és Mélykút körüli feltételezett helyszíne alapján van rá esély, hogy templomában keressük a Bácsalmás-Gradina romjainak előzményét. 2. DOMBÓ/RAKOVAC - GRADINA: DOMBÓ (VAGY KOLOSTORAI) TEMPLOMA A Szerem megyei Dombó első ismert említése a 13. század első harmadából való; kolostora ekkor a bélakúti (péterváradi) apátság szomszédos birtokosa volt. A Szent György apátság a későbbiekben is többször szerepel okiratokban. A kolostort feltehetően 1473-ban építik át várrá. A török sereg 1525-ben foglalta el, ekkor a 11 IVÁNYI István 1907. IV. 81.; ENGEL Pál 2002. (JK 6. sz.); A Melkutra települt balkáni eredetű lakosok névlistája: WICKER Erika 2004. 103. 2 WICKER Erika 2004. 19-20. 3 ENGEL Pál 2002. (JK 6. sz.) 4 IVÁNYI István 1907. IV. 81. 5 IVÁNYI István 1907. IV. 126.; Itt azonban meg kell jegyeznem, hogy Árokháza, a bajai náhijebeli Árikház helyének meghatározásában nem egységes a kutatás. WICKER Erika 2004. 26.
