Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)
Szabó László: Negyedszázad a tudomány szolgálatában (Bánkiné Molnár Erzsébet hatvan éves)
468 Szabó László szerét, belső- és külső összefüggéseit. Az igazgatástörténet ekkor már évtizedeken keresztül mostoha gyermeke volt hazai történetírásunknak. A kor nem kedvezett neki, lényegét és a vele összefüggő önigazgatás, autonómia kérdését pedig éppenséggel nem igyekeztek felvetni, holott ez a Jászkunság történetének egyik kulcskérdése. 17 Amennyiben foglalkoztak vele az kimerült a levéltárosi szempontok érvényesítésében: iratképző helyekként fogták fel a közigazgatás rendszerét, amely a visszakeresi lehetőséget, iratrendezést könnyíti meg. Bánkiné, miközben újra rendezte a levéltárat e szemléletnek nyílván jó hasznát vette, de amint kibontakozott előtte a közigazgatás egész szerkezete, lényege, rögtön felismerte egyéb vonatkozásait is. Akadémiai doktori értekezésének bevezetőjében megjegyzi, hogy őt az igazgatástörténeti kutatások ébresztették rá az autonómia kérdésének fontosságára, a szabadparaszti közösségek szabadságjogainak lényeges voltára, s következésképp a redempció jelentőségére is. Ezért kap kitüntetett helyet nála a szabadparaszti fejlődés, a mentalitás, amely a hétköznapok történéseiben fogható meg leginkább. 18 Az iratképző szervek rendszere, az igazgatás és intézmény történet, az autonómia, a társadalom és gazdaság szabadságfoka, mindezekből kialakuló magatartási formák és ezeknek mentalitással való összefüggéseit szerzőnk szerencsés politikai szituációban ismerte fel. Az átalakulóban lévő magyar és Kelet-európai társadalom a gondolatok szabad kifejtését tette lehetővé. Az önkormányzat, az autonómia kérdése, a közösségek újraszerveződése, a hétköznapok történéseinek emberi közelségbe kerülése, az egyén és társadalom viszonyának tisztázása, az emberi és közösségi jogok újra tárgyalása, más megvilágításba helyezése nemhogy megengedett, hanem megkövetelt történeti kutatói feladattá lett. A korábban elkezdett, akkor még más célokat kitűző munka a kutatót lépéselőnybe hozta, mintegy kiemelte más kutatók közül. Megkülönböztette munkásságát mindazokétól, akik ekkor, bizonyos konjunkturális lehetőséget látva e témákban, kezdtek el ezekkel a kérdésekkel foglalkozni. О sine ira et studio folytatta addigi vizsgálatait, s ezért elért eredményeit minden szakmabeli hitelesnek tekinti. Ez nem kis dolog. Mielőtt még egy minden eddigi kutatását összegző nagy munkához látna meglepő lépésre szánja el magát. A levéltárosként megpályázza és elnyeri 1997-ben a Kiskun Múzeum megürülőben lévő igazgatói székét. Más ember - midőn 22 éves kemény munkával rendbe rakott egy intézményt, ahol szinte behunyt szemmel tud tájékozódni, ahol a napi feladatai minimálisra csökkentek, s a nyugodt kutatásnak szentelhetné minden idejét - maradna, de ő pályát módosít, ismeretlen területre lép, ahol megint kezdődhet minden ott, ahol elkezdte. Ismerkedés a múzeumi feladattal, a múzeum anyagával, sokrétű, szerteágazó gyűjteményével, kiállításokkal, új feladatokkal, munkatársakkal, más szakmabeliekkel. Igaz ugyan, hogy mint népmű17 RÉVAI József 1952. A Jászkunsággal való valamelyes foglalkozást az tette lehetővé - ez egyben megszabta a kutatás lehetséges irányát is -, hogy Révai József, mint korábban, de felemás módon kapitalizálódott (redempció: 'magántulajdon' korai létrejötte) területnek - ideológiai szempontból jelentőséget tulajdonított. 18 BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 2005. 12-13.
