Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

Szabó László: Negyedszázad a tudomány szolgálatában (Bánkiné Molnár Erzsébet hatvan éves)

468 Szabó László szerét, belső- és külső összefüggéseit. Az igazgatástörténet ekkor már évtizedeken keresztül mostoha gyermeke volt hazai történetírásunknak. A kor nem kedvezett neki, lényegét és a vele összefüggő önigazgatás, autonómia kérdését pedig éppen­séggel nem igyekeztek felvetni, holott ez a Jászkunság történetének egyik kulcs­kérdése. 17 Amennyiben foglalkoztak vele az kimerült a levéltárosi szempontok ér­vényesítésében: iratképző helyekként fogták fel a közigazgatás rendszerét, amely a visszakeresi lehetőséget, iratrendezést könnyíti meg. Bánkiné, miközben újra ren­dezte a levéltárat e szemléletnek nyílván jó hasznát vette, de amint kibontakozott előtte a közigazgatás egész szerkezete, lényege, rögtön felismerte egyéb vonatko­zásait is. Akadémiai doktori értekezésének bevezetőjében megjegyzi, hogy őt az igazgatástörténeti kutatások ébresztették rá az autonómia kérdésének fontosságára, a szabadparaszti közösségek szabadságjogainak lényeges voltára, s következésképp a redempció jelentőségére is. Ezért kap kitüntetett helyet nála a szabadparaszti fej­lődés, a mentalitás, amely a hétköznapok történéseiben fogható meg leginkább. 18 Az iratképző szervek rendszere, az igazgatás és intézmény történet, az auto­nómia, a társadalom és gazdaság szabadságfoka, mindezekből kialakuló magatar­tási formák és ezeknek mentalitással való összefüggéseit szerzőnk szerencsés poli­tikai szituációban ismerte fel. Az átalakulóban lévő magyar és Kelet-európai társa­dalom a gondolatok szabad kifejtését tette lehetővé. Az önkormányzat, az auto­nómia kérdése, a közösségek újraszerveződése, a hétköznapok történéseinek em­beri közelségbe kerülése, az egyén és társadalom viszonyának tisztázása, az emberi és közösségi jogok újra tárgyalása, más megvilágításba helyezése nemhogy meg­engedett, hanem megkövetelt történeti kutatói feladattá lett. A korábban elkezdett, akkor még más célokat kitűző munka a kutatót lépéselőnybe hozta, mintegy kie­melte más kutatók közül. Megkülönböztette munkásságát mindazokétól, akik ek­kor, bizonyos konjunkturális lehetőséget látva e témákban, kezdtek el ezekkel a kérdésekkel foglalkozni. О sine ira et studio folytatta addigi vizsgálatait, s ezért elért eredményeit minden szakmabeli hitelesnek tekinti. Ez nem kis dolog. Mielőtt még egy minden eddigi kutatását összegző nagy munkához látna meg­lepő lépésre szánja el magát. A levéltárosként megpályázza és elnyeri 1997-ben a Kiskun Múzeum megürülőben lévő igazgatói székét. Más ember - midőn 22 éves kemény munkával rendbe rakott egy intézményt, ahol szinte behunyt szemmel tud tájékozódni, ahol a napi feladatai minimálisra csökkentek, s a nyugodt kutatásnak szentelhetné minden idejét - maradna, de ő pályát módosít, ismeretlen területre lép, ahol megint kezdődhet minden ott, ahol elkezdte. Ismerkedés a múzeumi feladattal, a múzeum anyagával, sokrétű, szerteágazó gyűjteményével, kiállításokkal, új fela­datokkal, munkatársakkal, más szakmabeliekkel. Igaz ugyan, hogy mint népmű­17 RÉVAI József 1952. A Jászkunsággal való valamelyes foglalkozást az tette lehetővé - ez egyben megszabta a kutatás lehetséges irányát is -, hogy Révai József, mint korábban, de felemás módon kapitalizálódott (redemp­ció: 'magántulajdon' korai létrejötte) területnek - ideológiai szempontból jelentőséget tulajdonított. 18 BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 2005. 12-13.

Next

/
Thumbnails
Contents