Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

Szabó László: Negyedszázad a tudomány szolgálatában (Bánkiné Molnár Erzsébet hatvan éves)

Negyedszázad a tudomány szolgálatában 469 velő, mint levéltáros barátságban volt Fazekas Istvánnal, a távozóban lévő igazgatóval, sőt a megyei múzeum munkatársi gárdájával Kiskunmajsán és másutt is együtt dolgozott, mégis más feladat és ismeretlen terület várt rá. Nagy lelkesedéssel, tervekkel látott munkához. Nemcsak az anyag revízióját végezte el munkatársaival, hanem az épületegyüttest is megújította, új állandó kiállításokat készített, értékes tárgyakat restauráltatott, kiadványokat és sorozatokat hozott létre, Múzeumőr néven lapot indított, folytatta és megújította kitűnő elődei munkáját. Kilenc év alatt a Kiskun Múzeum tudományos műhellyé vált, anyaga megjelent a nagyközönség előtt, tudományos munkássága új színnel gazdagodott. Visszapillantás egy magaslatról Már idéztük ünnepeltünknek azt a véleményét, miszerint „A jászkun autonómia" című munkája eddigi munkásságának foglalata. Valamennyi korábban megjelent írása közvetlenül vagy közvetve ezt az egyet készítette elő. Ennek előzménye. A kisebb nagyobb írások, olykor könyvek ennek egy-egy részkérdését tisztázzák, oldanak meg bizonyos feladatot, hárítanak el akadályokat vagy erősítik az addig gyengének látszó pilléreket. Az első pillanatra gyakran jelentéktelennek tűnő kérdések kapnak fontos szerepet; telítődnek bizonyító erővel; a részek egymást támogató vagy tagadó ok-oksági rendbe állnak, s láthatóvá válik sajátos szerkezetük. A már bemutatott köteteket elsősorban szemlélete alakulásának stációiként értékeltük, figyelve arra, hogy milyen szerepet töltött be egy-egy munka, megoldott feladat, kifejtett kérdéskör történelemről alkotott felfogásának kialakulásában. Munkájának bevezetőjében és záró részében ezeket a stációkat, mint okságilag egymásba kapcsolódó kérdésköröket is felvázolja. Könyve szerkezetét, a fejezetek sorrendjét és arányait ez alakítja ki. A fő célja, hogy feltárja az autonómia lényegét és az emberre, az emberi közösségre gyakorolt hatását, bemutassa konkrét megnyilvánulásait. Hivatkozik korábbi munkáira, amelyek e viszonynak egyrészt feltételei, másrészt okai. így szól a redempcióról, mint a jászkunok jelentős vállalkozásáról. Újabb kutatásai megerősítették korábbi véleményét, mely szerint „...a Jászkun Kerület 1745 utáni politikai és gazdasági életét, társadalmát s annak mentalitását a redempció határozta meg. " Feltárja a megvolt (vagy elhalványult) és az elnyert szabadságjogok szerepét, majd az ezt követő társadalmi fejlődésben, a kialakult közigazgatási és jogszolgáltatásban. Mindezeket konkrét példákkal érzékelteti és igazolja. A redempcióban, mint kifejti, a földtulajdon szorosan összeforrt a társadalom szerkezetével, a politikai jogokkal és az autonómia kérdésének egészével. Ebben az összegző műben a korábban külön-külön feltárt összefüggések helyükre kerülnek, s egységes egészet alkotnak. Egy szószerinti idézettel szeretném megjelölni Bánkiné doktori értekezésének helyét a közelmúlt gazdag történeti irodalmában. Pölöskei Ferenc akadémikus 2005 őszén a „Jogszabályok - jogszokások" című kiskunfélegyházi konferencián elnöki