Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)
Szabó László: Negyedszázad a tudomány szolgálatában (Bánkiné Molnár Erzsébet hatvan éves)
Negyedszázad a tudomány szolgálatában 463 értekezésében Hajnal István három meghatározó művét is érdemileg használja, említett könyveiben pedig az e szemlélet kialakításához hozzájáruló Max Webert, vagy a hasonló elveket valló magyar kutatókat bőségesen hivatkozza (Bácskai Vera, Tóth Zoltán, Gyáni Gábor, Mazsu János, Gergely András, Szabó László...). 7 „Redemptusok" című műve mottójául Marc Bloch idézetet választ: „A levéltárak porában és a múzeumok csöndjében is az élő embert kell keresni. " 8 Másfelől a család és háztartás szerepe a társadalomban, a helyi társadalom szerepéről vallott felfogása győzhet meg arról, hogy tudatosan és nem csak a téma által vezérelve alkalmazza az e szemlélettel ekvivalens módszert. Ahhoz, hogy munkásságának nagyobbik, Jászkunságra vonatkozó részét lényegileg megérthessük, még kis ideig el kell időznünk a család - közösség - társadalom - történelem viszonyáról kifejtett gondolatainál. „Amikor bepillantást engedünk egy család magánéletébe, hétköznapjaik és ünnepeik apró gondjaiba, örömeibe, a társadalom legalapvetőbb funkcionális egységét mutatjuk be" - írja a polgári család életéről szóló könyve bevezetőjében, majd így folytatja: „A családok, háztartások kutatása folyamatokra derít fényt. A család a konkrét szerkezeti egység, ahol a jövedelmet megtermelték, felhasználták. E felhasználás irányait a családban elfogadott értékrendszer és életvezetési mód határozta meg. A kialakult viselkedési módok azonban sohasem függetlenek a környezettől. Kölcsönhatásban állnak más értékrendszerekkel, magatartási normákkal és egymást támogatva, vagy egymás ellenére keresik létezésük térbeli és időbeli tereit, lehetőségeit. Az egyéni életvitel különbségei nem csupán az adott társadalmi rétegre, a korra is jellemzőek. A családok, családtagok magatartási mintái, a helyi kultúra, a gazdasági lehetőségek változásai együttesen alkotják a tágabb környezetet, formálják a várost, ahol élünk. így történt ez a századfordulón is, amelynek két évtizede Kiskunfélegyházán nem csupán korszakváltást, hanem életmódváltást is jelentett." 9 Világos beszéd, pontosan megfogalmazott alapelvek, körülírt fogalmak és rendszer. Ahhoz, hogy ezt kivitelezni is lehessen szükséges hozzá egy belső (emberi) és egy külső (kutatói) viszonyulás. A belső látást a személyes élettapasztalatok hasznosításán kívül (gyermekkori élmények, asszonyi, családanyai, gazdasszonyi lét), mint maga mondja, a néprajztudomány módszerének tudatos alkalmazása segítette elő, értve ezen a néprajz recens- és történeti vizsgálati módszereit is. A személyes tapasztalatok és a néprajzi módszerek tudatos alkalmazása nála elválaszthatatlanul egybeforrt. A néprajzot, legalábbis módszeresen nem tanulta, hanem megélte. Falusi környezetben nevelkedett. Benne élt egy hagyományos világban, része volt egész famíliájával, korosztályával együtt egy eleven közösségnek, de mint iparos ivadék kissé el is különült annak magját, számszerűleg 7 BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 1995. 239. 8 BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 2000. 7. 9 BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 1996. 7-8.
