Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

Szabó László: Negyedszázad a tudomány szolgálatában (Bánkiné Molnár Erzsébet hatvan éves)

464 Szabó László nagyobb hányadát alkotó paraszti részétől. Ez a benne élés ellenére bizonyos rálátást, távolságtartást is lehetővé tett. A falusi iparosok - még akkor is, ha már generációk óta valamely mesterséggel keresik meg kenyerüket - mégis csak a paraszti élet rendje szerint élnek. A tószegi iparosok is valamilyen formában kötődtek a földhöz, s birtokosai, részesei voltak a paraszti hagyományoknak.

10 Másfelől Tószegen, Szolnok szomszédságában - különösen szerzőnk gyermekkorának idején - meglehetősen sokan dolgoztak a város gyáraiban, üzemeiben, hivatalaiban, s a helyi iparosokhoz hasonlóan kétlaki életet éltek, félig parasztok, félig munkások, alkalmazottak voltak. A falu ugyanakkor ódon külsejével, jellegzetes település szerkezetével, vízparti fekvésével tipikus alföldi falunak számított. Galgóczy Károly az 1870-es években a kertes település tipikus példájaként mutatja be, kiemelve víztől veszélyeztetett jellegét, ártéri gazdálkodásának jellemzőit is. Ma is a KözépTisza vidék áradástól leginkább veszélyeztetett része a tószegi szakasz, s a fazekasok mellett a legutóbbi időkig a háziiparszerűen széles körben folytatott vesszőfonás, a halászat, a vízhez kötöttségéről tanúskodik." Ha a huszadik század közepére külső történeti erők hatására nem alakul át oly erősen a falu képe, a fazekasság, mint mesterség nem a felbomlása utolsó korszakába kerül, úgy lehet a családi és közösségi hagyományokat követve ma nem történetileg értékes mondatokat, sorokat, köteteket alkotna ünnepeltünk, hanem edényeket virágozna, rakosgatna rendbe. Megalkotná és nem tanulmányozná a díszes edényeket, megélné és nem vizsgálná a család és a közösség életét. Érhető hát, hogy miért sikerül munkáiban mélyen emberit alkotni. Kutatói alapállásának kialakulásához bizonyára hozzájárult az, hogy olyan szakmabeli nagyság járt előtte, olyan ember, kutató és művész emlékét ápolja a félegyházi múzeum, mint Móra Ferenc. Köztudott, hogy maga is a megélt életét vitte magával a könyvtár, levéltár és múzeum falai közé, tette saját életét, élményeit és ismereteit vizsgálódása tárgyává, s keltette életre a földből kifordított vagy terepen begyűjtött tárgyak sokaságát, s tette elevenné, az élő múlt részévé. A Daru utcából varázsolt néprajztudományt, régészetet. Móra Ferenc példája és tudatos követése nélkül ez Bánkinénak is kevésbé sikerült volna. Tudást, konkrét alapokat azonban életének csak korai szakasza adhatott. Amikor Tószegről a Kiskunságba került, s annak meglehetősen különböző világával kellett azonosulnia. Ez az útravaló itt már kevésnek bizonyult. Egy közösség birtokba vétele Először az új lakóhelyet kellett alaposan megismernie. Ebben segítette végzettsége és foglalkozása. Fiatalos lendülettel vetette bele magát a munkába. A szó 10 SZABÓ László 1997. - E kérdésről és a falusi iparosok típusainak meghatározásáról a Hajnal István Kör egyik konferenciáján külön előadást is tartottam. 11 GALGÓCZY Károly 1877. 3. - SOÓS Imre - SZABÓ László 1990. II. - Tószeg.