Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

Szabó László: Negyedszázad a tudomány szolgálatában (Bánkiné Molnár Erzsébet hatvan éves)

462 Szabó László A Kiskun Múzeum egyben börtön múzeum is. Az impozáns Kiskun Kerületi Székház egy bűnügy történetét bemutató gyűjteménynek és kiállításnak is helyet ad. A régi történeti történeti kiállítás számára -, hogy Betyár-terem holt tárgyai megelevenedjenek - Bánkiné korábbi félegyházi és kiskunsági levéltári kutatásaira és publikációira támaszkodva „Betyárok a Kiskunságban" címmel kis könyvecskét írt. Benne a társadalmon kívül élő, a közre veszélyes, a nép tudatában utóbb megszépített emlékű, de igen sanyarú sorsú embereknek állítva emléket. Igyekezett reális és pontos képet felvázolni róluk, rámutatva tévhitekre, pontatlan adatokra, de megszólaltatva az egykorú sajtót, bemutatva a peres iratokat, s mellé állítani a nép emlékezetében élő, sokszor idealizált alakokat. Nem feledkezett meg felhívni a figyelmet a hatóságok olykor bizony „szabálytalan" fogásaira, kegyetlen bánásmódjára, vádjaira is. E munkában ez a realitásra törekvő, igaz kép jelenti az „azonosulást", a történelem „személyessé tételét", „emberi közelségbe hozását".

4 A félegyházi polgár család anyagát feldolgozó kötetének bevezetőjében a történetírásról, a történelemről való felfogását a szerző bővebben is megfogalmazza. „Ebben a könyvben kísérletet teszünk arra, hogy társadalomtörténeti módszerekkel bepillantást nyújtsunk a századforduló Kiskunfélegyházájának és polgárainak életébe. Megjelenítjük azt a lendületes városfejlődést és polgárosodást, ami e két évtizedben bekövetkezett. Munkánk nem a teljesség igényével, inkább figyelemfelhívásként készült. A fő hangsúlyt az emberre, s az ő jobb életért folytatott örökös törekvéseinek bemutatására helyeztük. Valljuk, hogy a történelem az egyes emberek tetteiben, sikeres és sikertelen, jó és rossz cselekedeteiben rejlik. Minden új eredményben benne van a megelőző korok küzdelme is, gazdaság és társadalom nem csupán térben, időben is folytonos kölcsönhatásban alakul, változik. Ezért egy-egy háztartás belső folyamatai éppúgy részei egy város történetének, amint a város története része az országénak. Együtt elválaszthatatlanul tagolódnak be a nagy egészbe, amit úgy nevezünk, hogy történelem." 5 Felfogása nem ekkor alakul ki. A Hajnal István Kör rendezte „Rendi társadalom - Polgári társadalom" néven nevezett, évi konferenciáknak kezdettől fogva résztvevője, előadója. Tagja a társaságnak is, ahol a névadó munkásságának, a francia Annales-kör felfogásának szellemében éppen ez a történeti megközelítés jutott érvényre az 1980-90-es években, s kavarta fel a társadalomtörténet magas szintre emelésével a hazai történettudomány állóvizét. A Hajnal István Kör szervezte összejöveteleken, konferenciákon hasonló szellemű előadásokat hallhattunk, tarthattunk, s vehettünk részt különböző munkacsoportok munkájában.

6 A sajátjává alakított szemlélet és módszer mindhárom eddig idézett munkájában tetten érhető. S hogy ez nem e cikk írójának belemagyarázása, arra bizonyság, hogy kandidátusi 4 BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 1999. 5-6. 5 BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 1996. 7. - Kiemelés tőlem: SzL. 6 Az első konferencia Salgótarjánban 1987-ben volt, s ettől kezdve mindig másutt, de bővülő előadói gárdával került sor az évi rendezvényre. Anyaguk a „Polgári társadalom - Rendi társadalom" című sorozatban jelenik meg.