Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)
Szabó László: Negyedszázad a tudomány szolgálatában (Bánkiné Molnár Erzsébet hatvan éves)
Negyedszázad a tudomány szolgálatában 461 szólaltatni, emlékeit felidézni, azok csak az adatok pontosításában, néhány addig számba nem vett területen való kutatásra ösztönözhettek vagy a város korabeli életére vonatkozó ismereteit bővítették. Egy „véletlenül" fellelt háztartási könyvecskében lehetőséget látott, hogy egy száz esztendővel korábbi polgár család életébe betekintsen, s kizárólag magán célra készült napi feljegyzések elemzésével, a családi és városi viszonyokba való beágyazásával úgymond mikrotörténelmet írjon. 1890-1913 között vezetett vegyes tartalmú könyvecske elsősorban a család háztartásáról ad képet: kiadások-bevételek, időnkénti mérlegek, árak, munkabérek, egyes családtagokra és alkalmazottakra vonatkozó apró adatok, házi szükségletek, étel receptek, házimunkák apró fogásai, a családdal érintkező más családokra vonatkozó szórvány adatok, az ünnepek és hétköznapok rendje, a társasági élet eseményei. Ezek korántsem állnak készen a könyvecskében. Jelentéktelennek tűnő feljegyzések válhattak lényegessé gondos elemzés, rendszerbeállítás, nevesítés, személyessé tétel, olykor beleérzés segítségével, s azzal, hogy a korabeli félegyházi társadalmat, a polgári kultúra tárgyait, a városi közeget, magán- és középületek külső és belső képét, a polgárosodó város légkörét egyéb források segítségével életre tudta kelteni. A jól válogatott illusztrációk, a sebtében megfogalmazott mondatok, szókapcsolatok, odavetett megjegyzések a szerző jóvoltából életre kelnek; az egyes családtagok személyes ismerőseinkké válnak; háztartásuk remekléseinek szinte érezzük az ízét, illatát; körül ölel bennünket egy régi világ légköre. A szerző elérte célját, sikerült személyessé tenni a történelmet a tudomány eszközeivel. Bánkiné személyes történelmet írt e munkájában úgy is, hogy benne a feleség, a családanya, a háziasszony is megszólalt. Bizonyos dolgokra csakis ezzel az élettapasztalattal jöhetett rá, tehette elevenné a több-kevesebb rendszerességgel odavetett, nem az utókornak szánt adatokat. Saját gyakorlata és élettapasztalata segített a kérdések megfogalmazásában, a szűkszavú megjegyzések kibontásában. Tipikus női, háziasszonyi munkát is írt, egész valója benne van, anélkül, hogy ez torzítaná a képet, retusálná az egykori valóságot. Már ahhoz is szükséges volt ez a szemlélet, hogy egy hányódó, magán célra készült kis „receptkönyvben" meglássa a lehetőséget, s ezt kellő alapossággal, történetileg is ellenőrizve kibontsa. Ez utóbbihoz pedig elhivatottság, a szakmában való benne élés is szükséges. Ugyanezt a módszert még távolabbi, az élők emlékezetével már el nem érhető korra vonatkozóan is (XVIII. sz. vége) sikerrel alkalmazza, midőn Kiskunfélegyháza történetébe és társadalmába ágyazva szintén egy kéziratos, elsősorban gazdasági napló segítségével bemutatja egy redemptus gazda család életét. A Horváth család tagjai is közvetlen ismerőseinkké válnak, s mindennapi életük is megelevenedik, s ábrázolások, múzeumi tárgyak segítségével kézzelfoghatóvá is válik. Kibontakozik a város és ezen belül egy családi gazdaság egész tevékenységi rendszere, üzem- és munkaszervezete, a családtagok élete sorsa. 3 3 BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 2000. - Részletesebben nem elemezzük e helyen, egyéb vonatkozásaira a későbbiekben még utalunk.
