Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

Szabó László: Negyedszázad a tudomány szolgálatában (Bánkiné Molnár Erzsébet hatvan éves)

Negyedszázad a tudomány szolgálatában 459 jelölünk meg, akkor minimum a történelmet és a néprajzot kell kiemelnünk, azzal a kondícióval, hogy Kiskunfélegyháza városa, mint sajátos egység és határozott kulturális arculattal rendelkező település maga kínálja és követeli meg, hogy az irodalom, a művészet, a földrajz, a jog és a közigazgatás, a vallás és egyház, illetve a teljes közművelődés oda vezető szálait, kapcsolódó területeit is kutatási terepének tekintse. Első rápillantásra ennyit mondhatunk. Ám ennél jóval mélyebbre kell ásnunk. Meg kell e nem kis méretű, negyedszázados életműben találnunk a belső rendszert, a valóságos összefüggéseket, hogy ne csak mennyiségi, hanem minőségi mércét is alkalmazhassunk. Nem tekinthetünk el attól a ténytől sem, hogy még épülőben lévő, lezáratlan életművel van dolgunk. Szerencsés helyzetben vagyunk, mert Bánkiné maga fogalmazza meg eddigi munkásságának csúcsát is jelentő akadémiai doktori értekezésében kutatásai célját, a hozzá vezető utat, s a mű munkásságában elfoglalt helyét. „ Témakutatásom célja a Jászkun Kerület redempció után kialakult autonómiájának részletes feltárása. Kutatásom során a történelmi és néprajzi módszerek komplex alkalmazására törekedtem, s az autonómia igazgatástörténeti, jogtörténeti vonatkozásainak felmutatását az adott emberi közegben való érvényesülését, a kölcsönhatások elemzését tartom fontosnak. Ezekre koncentrálva próbálom meg bemutatni a jászkun autonómia jellemzőit a helyi társadalom és az egyes ember szemszögéből. Munkám épít az elmúlt huszonöt év során keletkezett előtanulmányaimra, amelyek a most kitűzött cél egy-egy részterületét tisztázták. " A huszonöt éves tudományos kutatás minden eredménye egy munka érdekeit szolgálja. Széles alapokra épült piramis, amelynek minden egyes alkotórésze gondosan megmunkált, pontosan illeszkedik és egymást támogatja. Egyszerűnek látszó, mégis bonyolult erővonalú, szilárd és mozdíthatatlan építmény. Huszonöt évről beszélünk. Ám ahogyan a piramis nem a föld felszínétől a csúcsig tart, hanem alapja mélyen a talajba ágyazódik, ebben az esetben is sokkal korábban kell kezdenünk a vele és életművével való ismerkedést. Kötelez erre bennünket az a maga elé tűzött cél, hogy a vizsgált történeti jelenségeket emberi közegben, a helyi társadalom és az egyes ember szemszögéből kívánja megvizsgálni, s ehhez a velejéig történeti munkához a néprajzot, mint társtudományt hívja segítségül. Alapok, alapßlvek Bánkiné Molnár Erzsébet régi tószegi fazekas családból származik. A Szolnoktól délre, kilenc kilométerre fekvő, fazekas iparáról is nevezetes Tisza menti kis faluba a XIX. század közepén költözött a Mezőtúron is e foglalkozást űző Molnár család, melynek apraja-nagyja még szerzőnk gyermekkorában is folytatta az ekkor már kihalóban lévő mesterséget. „Fazekas, tálas, korsós volt szépapámig felmenőén, talán még tovább is minden ősöm. Fazekas volt minden rokon férfi körülöt1 BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 2005. 12.