Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)
Wicker Erika: Crkve, Klisza, Gradina, Klostr. Középkori településeket jelző határrészek Bács-Bodrog vármegyében
Crkve, klisza, gradina, klostr 45 egyéb adataim. A 17. század harmadik harmadában a falu „10 pénzt szokott az érseknek fizetni." J A hódoltság után elnéptelenedett, területe Szabadka pusztája lett. 1740 körül nem Nagyfénynek, hanem Vadgyirinnek nevezték. 279 Ma Nagyfény/S tari Zednik, Györgyén/Durdin közvetlen keleti szomszédja. Ha helytálló, hogy az Iványi István leírásai alapján a középkori Györgye falu környékén azonosított két Klisza valóban két külön templom romját jelzi, akkor „Kriváj a pataknak jobb oldali magas partján" levő, korábban Gradinának nevezett Klisza névadójakánt két falu temploma jöhet szóba. Budakuta és Napfény középkori falvak ezen a tájon feküdtek, ám a rendelkezésre álló adatok a kérdés pontos eldöntését jelenleg még nem teszik lehetővé. IV. GRADINA „ Gradina (azaz várrom) nevű terület több is van a vmegyében, mert a köznép ha a pusztákon régi épületromokat talál, azokat rendesen hajdani váraknak vagy régi templomoknak tartja s a szerint Gradinának vagy Kuszának nevezi el."™ Az - egyebek mellett épületromnak, várromnak fordítható 281 - „gradina" szó egyes értelmezések szerint „ várat jelent vagy várhoz tartozó területet, váralját. Tehát itt is várnak kellett lennie. " 282 Azonban a későbbi Gradina megjelölésből nem feltétlen következik, hogy azon a helyen vár állt; az esetek szinte kizárólagos többségében egykori templomok romjait nevezték így a környék történetéről már mit sem tudó utódok. Mivel a török erődítmények építésekor jórészt meglevő középkori épületeket használtak fel, természetesen előfordulhat, hogy a gradina megjelölés ilyenformán átalakított kis török várakra is vonatkozik. Előzményünk azonban ez esetben is - többnyire - középkori templom volt, s tényleges történetüket csak a ma még hiányzó régészeti kutatás tárhatja fel. Az összegyűjtött nyolc Gradina egy kivétellel Bács-Bodrog vármegyében található, de felvettem a listára a Bács-Bodrog déli határának közvetlen közelében, de már az Al-Duna túlpartján fekvő, egykori Szerem megyei Dombo/Rakovac hasonló nevű határrészét is. 8 IVÁNYI István 1907. V. 71.; Iványi még úgy vélte, hogy ez az adat 1542-43-ra vonatkozik, de az azévi tizedjegyzék a közelmúltbeli kutatási eredmények szerint a 17. század második felében keletkezett, 1657-ben vagjy 1675 körül. SZAKÁLY Ferenc 1981. 266-267. 9 IVANYI István 1907. V. 71. 0 IVÁNYI István 1909.1.71. 1 „Gradina [1] 1. épületrom, várrom; 2. bekerített kert; 3. sövény; 4. őskori település; 5. nagyváros" LEVASICS Elemér - SURÁNYI Magda 1967. 129. 2 IVÁNYI István 1909. I. 72.; MUHI János 1944. 41.; A http://mars.elte.hu/varak/varlistadgomo.htm (Dénes József várlistája) automatikusan várnak tekinti a Gradinákat (pl. Bácsalmás, Gara, Madaras, Zombor).
