Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)
Molnár Gergely: Adalékok a Közép-Tisza halászatához – Kádár Lajos: Halászok című regényének néprajzi elemzése
450 Molnár Gergely - Jó van, hé! Akkor az idén hatot fizecc. - Azt is kevesellem - gyűrögette inge alját Rokolya András. - Legyen hét pengő! - mondta a bérlő alkudozást nem tűrő hangon. - Hát a szerszámod? Van mindened? - Elveszett afentőm, oszt... -Adok én egyet - mondta a halászgazda. - Véletlenül van egy vasfentőm fajrontba. 54 Avval benyitott a kunyhóvégihez ragasztott szerszámoskamrájába és kihozott egy ügyes kicsi vashorgonyt. - Köszönöm - hálálkodott Rokolya András. - Hát a varsáid? - Harminc varsám van. - Fele hitványság - mondta a bérlő. - Majd adok varsaszárnynak valót is. - A vén halász hálálkodva hagyta el a bérlő kunyhóját. " Igen figyelemreméltó, hogy a bérlő valamennyi halászának családi körülményeit pontosan számon tartja, mindegyikükhöz van egy jó szava, saját eszközeiből minden ellenszolgáltatás nélkül kiegészíti készleteiket. Együtt ebédel velük, meghallgatja történeteiket, tanácsokkal látja el őket, időnként maga is példaadólag beszáll egy-egy munkafolyamatba. Emberei és közte fel sem merül bármiféle átverés, hazudozás szándéka, nem is vezeti papíron a befizetett összegeket, a kiadott eszközöket, úgy megbíznak egymásban. A tőkés erők betörésével egyre-másra következnek a lelki megaláztatások. Az uraságok olyan lekezeloleg bánnak Vérrel, mint afféle általuk elképzelt „bamba típusparaszttal" („Maguk a halászok? Mi?"-típusú urizálás), 56 később, midőn a gáton kerékpározik, a mellette autóval elrobogó uraságok öreg alkoholista hajléktalannak nézik; 57 feleségére, Boriskára szemet vet a báró, 58 haltartalékai kimerülnek, s oda jut, hogy pénzért kell halat vásárolnia. 59 Nem csoda, hogy minderre teljesen rámegy amúgy is törékeny egészsége, és fokozatosan hallucinációk kerítik hatalmukba; nem beszélve arról, hogy családi élete is egyre sötétebb tónusba fordul Boriska, a cselédek és külföldről előkerült fia bonyolult fondorlatai miatt. Mint utaltam rá, Vér a halászat minden csínyját-bínját s a környék minden négyzetméterét ismeri, a kisujjában van a középső Tisza-szakasz halászatának teljes tudásanyaga; még halálos ágyán is ilyen lázálmai vannak: „...Eccakára lemék a pöndölhálóval ... bemegyek a Csernyő alá! Ott, ott a Sulymosba ... sok halat fogok ... Meg a Sárfokónál is megpróbálom ... Tennap a Vasvellásbe kecéztem ... Császár Jóskáék ott vótak a Csukásba ... Máma a Kikérbe Fajrontba (é. forhantba) = munkából kivont, fölöslegben lévő (Új magyar tájszótár II. 499.) KÁDÁR Lajos é. n. 8-9. KÁDÁR Lajos é. n. 41-42. KÁDÁR Lajos é. n. 122. KÁDÁR Lajos é. n. 151-152. KÁDÁR Lajos é. n. 133.