Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

Molnár Gergely: Adalékok a Közép-Tisza halászatához – Kádár Lajos: Halászok című regényének néprajzi elemzése

450 Molnár Gergely - Jó van, hé! Akkor az idén hatot fizecc. - Azt is kevesellem - gyűrögette inge alját Rokolya András. - Legyen hét pengő! - mondta a bérlő alkudozást nem tűrő hangon. - Hát a szerszámod? Van mindened? - Elveszett afentőm, oszt... -Adok én egyet - mondta a halászgazda. - Véletlenül van egy vasfentőm fajrontba. 54 Avval benyitott a kunyhóvégihez ragasztott szerszámoskamrájába és kihozott egy ügyes kicsi vashorgonyt. - Köszönöm - hálálkodott Rokolya András. - Hát a varsáid? - Harminc varsám van. - Fele hitványság - mondta a bérlő. - Majd adok varsaszárnynak valót is. - A vén halász hálálkodva hagyta el a bérlő kunyhóját. " Igen figyelemreméltó, hogy a bérlő valamennyi halászának családi körülmé­nyeit pontosan számon tartja, mindegyikükhöz van egy jó szava, saját eszközeiből minden ellenszolgáltatás nélkül kiegészíti készleteiket. Együtt ebédel velük, meg­hallgatja történeteiket, tanácsokkal látja el őket, időnként maga is példaadólag be­száll egy-egy munkafolyamatba. Emberei és közte fel sem merül bármiféle átverés, hazudozás szándéka, nem is vezeti papíron a befizetett összegeket, a kiadott eszkö­zöket, úgy megbíznak egymásban. A tőkés erők betörésével egyre-másra következnek a lelki megaláztatások. Az uraságok olyan lekezeloleg bánnak Vérrel, mint afféle általuk elképzelt „bamba típusparaszttal" („Maguk a halászok? Mi?"-típusú urizálás), 56 később, midőn a gá­ton kerékpározik, a mellette autóval elrobogó uraságok öreg alkoholista hajlékta­lannak nézik; 57 feleségére, Boriskára szemet vet a báró, 58 haltartalékai kimerülnek, s oda jut, hogy pénzért kell halat vásárolnia. 59 Nem csoda, hogy minderre teljesen rámegy amúgy is törékeny egészsége, és fokozatosan hallucinációk kerítik hatal­mukba; nem beszélve arról, hogy családi élete is egyre sötétebb tónusba fordul Boriska, a cselédek és külföldről előkerült fia bonyolult fondorlatai miatt. Mint utaltam rá, Vér a halászat minden csínyját-bínját s a környék minden négyzetméterét ismeri, a kisujjában van a középső Tisza-szakasz halászatának tel­jes tudásanyaga; még halálos ágyán is ilyen lázálmai vannak: „...Eccakára lemék a pöndölhálóval ... bemegyek a Csernyő alá! Ott, ott a Sulymosba ... sok halat fogok ... Meg a Sárfokónál is megpróbálom ... Tennap a Vasvellásbe kecéztem ... Császár Jóskáék ott vótak a Csukásba ... Máma a Kikérbe Fajrontba (é. forhantba) = munkából kivont, fölöslegben lévő (Új magyar tájszótár II. 499.) KÁDÁR Lajos é. n. 8-9. KÁDÁR Lajos é. n. 41-42. KÁDÁR Lajos é. n. 122. KÁDÁR Lajos é. n. 151-152. KÁDÁR Lajos é. n. 133.

Next

/
Thumbnails
Contents