Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

Wicker Erika: Crkve, Klisza, Gradina, Klostr. Középkori településeket jelző határrészek Bács-Bodrog vármegyében

44 Wicker Erika 1. GYÖRGYÉN/DURDIN - GRADINA/KLISZA: BUDAKUTA VAGY NAPFÉNY/NAGYFÉNY FALU? A gradinák tárgyalásakor említettem, hogy „a szabadkai Györgyén pusztában, a bajmoki ér jobb partján (Sztantics szállásán)" 2

'

2 volt egy Gradina nevű rom. Iványi István máshol viszont azt jegyezte meg, hogy „Györgyén szabadkai pusztában a pacséri úthoz közel, a két ér egyesüléséből lett Krivája pataknak jobb oldali magas partján van egy Gradina, vagy 1846. óta Kuszának nevezett terület, ahol eredménnyel lehetne ásatást végezni. 7 Kérdés, hogy ugyanazokról a romokról - 274 van-e szo. Iványi leírását pontosan követve az előbbi Gradina Györgyén/Durdintól északnyugatra, Stantitsszállás/Stanticev salas területén volt, a bajmoki ér jobb partján. Azt a Gradinát viszont, melyet később Kuszának neveztek, a két ér egyesüléséből született Krivája partján, a pacséri út közelében kell keresni. Szabadka történetét feldolgozó könyvében közölt, 1887-ben készült térképén jól látszik a két ér egyesülésénél Györgyénpusztát átvágó Pacséri út.

275 Ez a terület kb. 5 km-re délkeletre esik a Stantitsszállás/Stanticev salasi Gradinától. Engel Pál térképe alapján ezen a részen két középkori település valószínűsíthető: Budakuta és Napfény. BUDAKUTA A középkori Györgye közvetlen közelében, tőle kelet-délkeletre jelzett Budakuta faluról keveset tudunk. A 15. század közepe után azon környékbeli települések sorában említik, melyeket Mátyás király Szilágyi Erzsébetnek adományozott. A török hódítás után a szabadkai náhijébe került Budakuton 1578-ban 11, 1590-ben pedig már 29 hánét írtak össze. Ez Budakuta utolsó említése, nevét ma már sem puszta- sem határrész-elnevezés nem őrzi.

276 NAPFÉNY/NAGYFÉNY Az Engel Pál térképén Györgye dél-délkeleti szomszédjaként jelzett Napfény szintén azok között a települések között volt, melyeket Mátyás édesanyjának ajándékozott, majd Napfen Korvin János birtokába jutott. A török hódítás után a falu a szabadkai náhijébe került, 1578-ban Nagyfény=Napfényen 14, 1580-82-ben 15, 1590-92-ben pedig már 25 hánét írtak össze.

277 Török kori történetéről nincsenek IVÁNYI István 1909.

1. 72. IVÁNYI István 1907. V. 53-54. Más források csak egy gradináról tudnak. „Györgyén pusztán 'gradina" nevű várrom. " DUDÁS Gyula 1897. 127.; „ Várrom (Gradina) a Györgyén pusztán. " ROEDIGER Lajos 1902. 229. IVÁNYI István 1892. II. térképmelléklet. CSÁNKI Dezső 1894. 195; Uö 1894. I. 679.; IVÁNYI István 1909. II. 63-64.; Az 1590-es defteradatot Iványi közli. Uo. 64.; ENGEL Pál 2002. (BCS 79. sz.) IVÁNYI István 1907. V. 70-71.; CSÁNKI Dezső 1890. 682.; Az 1578. évi adatokat Engel közli. ENGEL Pál 2002. (BCS 79. sz.)