Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)
Molnár Gergely: Adalékok a Közép-Tisza halászatához – Kádár Lajos: Halászok című regényének néprajzi elemzése
448 Molnár Gergely Vér Péter saját kezébe veszi az ügyeket, s a városban tárgyal, ám neki sem sikerül már a bérletet visszaszerezni, azt egy Bakó nevű uraságnak (a jószágigazgató öccsének) ítélik, aki Koczkát nevezi ki ispánjának, tekintve, hogy „Pali mindig embere volt a jószágigazgatónak". 50 A bejelentés hatására a halászok közt sztrájkhelyzet alakul ki, Vér közben hiábavalóan töri a fejét a lehetséges lépéseken. Koczka kemény diktatórikus lépésekkel indítja karrierjét: kidoboltatja, hogy csakis Bakó írásos engedélyével szabad halászni, de akkor is csak kecés szerszámmal ('csónakról vontatott fenékhálóval' 51 ), ispán úrnak szólíttatja magát, s a rosszindulattal és igazságtalanul lekenyerezőnek titulált halászokról minden tekintetben a legrosszabb véleménnyel van (hátbatámadja földijeit). A részes halászat betiltásán fáradozik, sőt szét kívánja ugrasztani a halászbandát, csupán két-három kecést hagyva meg maga mellett. Bakó teljhatalmat ad Koczkának, gyári nagy hálókat rendel (Koczka ugyanis azt füllentette, hogy Vér Péter nem hajlandó saját szerszámait átadni), és halcsarnokot nyit a városban. Rendkívüli hasznot kíván magának, ezért a lehető legolcsóbb megoldást, a napszámfizetést választja, méghozzá úgy, hogy a napszám értékét a jelenlegi két pengőről fokozatosan egy pengőre csökkenti, abból a meggondolásból kiindulva, hogy az éhenhalás elkerülése érdekében a halászok úgyis belemennek ebbe az egyetlen lehetőségbe is; részes halászat esetén pedig csakis a leghitványabb fajtákat adnák ki. Nem törődnek vele, hogy a nyolc-kilenc gyerekes halászcsaládok így lényegileg éhhalálra ítéltetnek. Koczka Pali pedig mindeközben a bruttó fogás két százalékát kapja, továbbá új motorbiciklit s egyéb értékes használati tárgyakat. A báró még a régi halastavat is kiásatja, ehhez a halászok által megfélemlíteni igyekezett Koczka meg még a kubikosmunkára sem hajlandó szerződtetni a falubelieket, hanem Rekettyésről (Újfaluból) hozat embereket. Vér Pétert lelkiismeret-furdalás gyötri, úgy érzi, átverte barátait, midőn belelovalta őket ebbe a megvalósíthatatlan tervbe. A halászokat a kecézéstől eddigre eltiltották, ezért tartalékaik kifogynak, teljesen elszegényednek s Vértől kérnek kölcsön (ennek kifizetését mellesleg a gazdaságuk vezetésén időközben eluralkodó felesége a mü végéig halogatja). Vérek pénze is fogytán, hiszen még mindig fizetik (persze hiába) a hütőkocsi és a motorcsónak részleteit. A halászok fogadkoznak, hogy semmi szín alatt sem fognak halászni „annak a gyütt-mentnek", helyette dologtalanul, kétségbeesve gubbasztanak otthon. Koczka más napszámosokat fogad fel, akik szolgailag főznek a piknikező uraknak, de a munkaidő-túllépés gazdának való szóvátétele s egyéb nézeteltérések miatt őket is ki fogják rúgni (erre csak utal a szöveg). A mű végén már csak egyre rövidebb utalások jelzik, miképp szélednek szét s szegényednek el végképp a halászok. A Vérek által ígért támogatás sohasem fizetődik ki, Vér igen megalázó halálnemmel hal meg (belefullad saját vérébe), házukat fölgyújtják, felesége, valamint felesége szeretőjévé lett fia bennégnek. Valamennyi érintett falubeli sorsa szörnyű személyes tragédiákba torkollik, amely 50 KÁDÁR Lajos é. n. 91. 51 SZILÁGYI Miklós 1980. 109.
