Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)
Molnár Gergely: Adalékok a Közép-Tisza halászatához – Kádár Lajos: Halászok című regényének néprajzi elemzése
438 Molnár Gergely ez érthető. Szinte az egyetlen Szilágyi Miklós könyvismertetője a Kolomp szól a ködből... című kései, önéletrajzi ihletettségű regényéről, melynek első felében összefoglalja a korábbi regényeiről 45 előtt és után keletkezett negatív kritikát. 7 A Kádár-bibliográfia más tételeit fellapozván azonban az látható, hogy a szerzők dicsérik Kádár Lajos népi hangvételét, népi-társadalmi problémafelvetéseit, a 20. századi népi-urbánus vita kivetítéseit, és főként szülőföldje népi kultúrájának páratlan s megbízható ismeretét (valamint ennek pompás beszerkesztettségét műveibe). Semetkay József például a következőképpen: „Ezekhez a szokásokhoz, babonákhoz a legügyesebb néprajzkutató sem férkőzhetett volna így hozzá." 8 Véleményem szerint méltán, hiszen a mai, néprajzi érdeklődéssel közelítő olvasó számára is számos újdonsággal és jelentős, friss élménnyel szolgálhatnak Kádár regényei. 9 Minthogy a Közép-Tisza-vidék, s közelebbről Tiszaalpár meg a falut körülölelő puszták és tanyák szülöttéről van szó, különösen szívesen foglalkozik a Herman Ottó-i ősfoglalkozások felelevenítésével, köztük is elsősorban a halászatéval, melyről Halászok című, 1943-ban megjelent 10 műve 11 teljes egészében szól. 12 Úgy vélem, a kiváló népies szépprózában sorjázó számos néprajzi értékű adalék jelentős újszerűsége folytán méltán gazdagíthatja a népi kultúráról alkotott képünk árnyaltságát. II. Mivel szépirodalmi igényű műről van szó, mindenekelőtt meg kell vizsgálni, milyen mértékben hitelesek a műben foglalt néprajzi adatok (hisz még az abszolút valóságon alapuló paraszti vagy írói önéletírások esetében is megváltoztathatja a szerző a szereplők, helységek nevét, kikerekíthet történeteket, bizonyos jelenségekről alkotott szubjektív véleménye miatt elveszhet a cselekmény objektív vezetése stb.). Ennek felméréséhez szerencsére több kiváló szakirodalmi mű is rendelkezésünkre áll. 7 Ennek leglényegesebb pontjai: gazdag élményanyaga kibogozhatatlanul keveredik a felszínes irodalmi hatásokkal; a paraszti élet hiteles rajza helyett leírásai gyakorta giccsesek, ponyvaízüek; az életből - más írótársaihoz hasonlóan - hiányos műveltsége következtében csak eseményeket ragad ki, nem lát a mélyre, nem érti az igazi mozgatórugókat. Gyenge a kompozíciós készsége; hajlamos a népiességgel való hetvenkedésre, például „tájjellegű mesterségszavak halmozásában is: nem értitek, mit akarok mondani? Tanuljatok meg magyarul, majd megértitek..." (SZILAGYI Miklós 1959). - Az irodalom második-harmadik vonalába sorolt népi írók elleni kritika általános jellegzetességei ezek a meglátások. 8 SEMETKAY József 1938. 69. 9 A szomszédos Csongrád város szülötte, Katona Imre is elismerte Kádár e képességeit kései emlékező írásában: „A tiszai áradást, közelebbről a Bukros-puszta elárasztását utolérhetetlen szemléletességgel írta meg a csongrádi (valójában tiszaalpári - M. G.) Kádár Lajos Kolomp szól a ködből című regényében." (KATONA Imre 2000.) 10 A keletkezés időpontja a Magyar Irodalmi Lexikonból s a Szij Rezső-bibliográfiából származik; az Új Magyar Irodalmi Lexikon szócikkében Fehér Katalin furcsamód nem említi e regényt. " Az Athenaeum Kádár-kiadásaiban láthatólag csak részleges szöveggondozást végeztek, így a korabeli könyvkiadásban megszokottnál jóval több helyesírási hiba, elírás található a szövegben. Mivel azonban máig sem világos, hogy Kádár szövegeit az alacsony iskolai végzettsége miatt, avagy éppenséggel a tájnyelviség szándékos kiemelése céljából írta-e ennyi „szépírási hibával" (feltehetőleg a két jelenség ötvöződéséről van szó), így csakis az egyértelmű nyomdahibákat javítottam ki idézeteimben. 12 Itt szeretnék köszönetet mondani Szilágyi Miklós Tanár Úrnak, dolgozatom ötletadójának és lektorának.
