Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)
Molnár Gergely: Adalékok a Közép-Tisza halászatához – Kádár Lajos: Halászok című regényének néprajzi elemzése
Adalékok a Közép-Tisza halászatához 439 Célszerűnek látszik Kádár Lajos önéletírásából kiindulni. 65 évesen írta meg a Kolomp szól a ködbőit, melyben, akárcsak a Halászokban, több helyütt foglalkozik a környékbeli halászok szokásaival, jellemével, a halászmunkákkal, megfesti a halászcsárdák életét, hangulatát, számbaveszi anyagi viszonyaikat (vagyis gyakran éhezésig fajuló szegénységüket) stb. Amellett, hogy a falu számos halászemberét ismerte, családjában is voltak halászok: „Édesanyám apja meg afféle kecehalász volt. Ősi szerszámai nevét hónapokig tanulhatná az ember."; 13 hasonlóképp nagybátyja is halászatból élt, s az egész évet lenn töltötte a Tiszán: „Igazából mindig nagyon vágyódtam a halászéletre, noha jól tudtam, hogy nagybátyáméknak sem fenékig tejföl" 14 - vall rokona kapcsán. „Anyám agglegény nagybátyjának csárdája volt a tiszaparton. Afféle halászcsárda. (...) Nem csak tiszaújfalusi halászok jártak ide. Eljutottak az alpári, kecskéi, tiszasasi, ugi, szelevényi, csépai, tiszakürti, nagyréhi 15 és igen sokszor még a csongrádi halászok is, hogy egy kicsit kirúgjanak a hámból. A tiszai halászokat azóta is ismerem. Rendkívül szavatartó, becsületes emberek." 16 - írja (vagyis az egész kecskeméti Tisza-szakaszról érkeztek az „adatközlők"). „Vasárnap estefelé mindig beállítottak hozzánk a halászok. (...) Ilyenkor ott sündörögtem a halászok körül, hogy ellessem minden szavukat, mozdulatukat." 17 Nyilvánvaló hát, hogy hiteles és mély tudást szívott magába a halászat mesterségéről a tiszai halászokkal ilyen bensőséges és folyamatos viszonyban álló író. Kádár általános hitelessége szempontjából is megnyugtató Bosnyák Sándornak azon tanulmánya, melyben Tiszaalpár néphitét egy Kádár Lajossal készített teljeskörű kérdőíves interjú alapján foglalja rendszerbe, majd tanulmánya második felében - részben az adatok mennyiségének duzzasztása, részben azok pontosítása céljából - a rendszerezett, számozott anyagot egyedülálló módon cédulánként öszszeveti Kádár regényeivel. Az eredmény a mindkét forrásban szereplő anyag lényegileg tökéletes egyezése! 18 A következő, összevetésre alkalmas szövegek Szabó Kálmánnak a Kecskemét környéki vizekről, így köztük a kecskeméti határhoz tartozó Tisza-szakaszról írott tanulmányai, 19 melyekben (a Kecskeméti Múzeum halászati gyűjteményének megalkotójaként magától értetődő módon) elsősorban az „ősi halászat" tárgykészletmaradványainak rendszerezését végezte el, úgy azonban, hogy a bevezető általános földrajzi és halászat-szociológiai megállapítások után valamennyi tárgy használatának módjait is részletezte saját megfigyelései alapján. Figyelemre méltó, hogy Szabó Kálmán adatközlői közt megtaláljuk például a tiszaújfalusi Pajkos Lászlót, 13 KÁDÁR Lajos 1959. 9-10. 14 KÁDÁR Lajos 1959. 137. 15 Elképzelhető, hogy nyomdahiba; helyesen ugyanis nagyrévi (Tiszakécskével szemben, a Tisza túlpartján fekvő apró falu). Valószínűbb azonban, hogy a rév helyi ejtését tükrözteti itt Kádár, mely ré volt. 16 KÁDÁR Lajos 1959. 16-17. 17 KÁDÁR Lajos 1959. 137. 18 BOSNYÁK Sándor 1984. 19 SZABÓ Kálmán 1918, 1937, újabb kiadása: SZABÓ Kálmán 1986.
