Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)
Merinu Éva: A helvéciaiak búcsújárási szokásai
A helvéciaiak búcsújárási szokásai 377 ráson kívül a Köszvény-kutat és a Rongyos-kutat' is, melyek a völgy mélyén találhatók. Az utóbbi forrás neve arra utal, hogy a betegek miután megmosdottak, a körülötte lévő fákra, bokrokra mintegy áldozatként rongyokat akasztottak. Adatközlőm is még két forrást említett a helyszínen: A Szent Anna kút is arra van kint [a völgyben], a Szüzanyának az édösanyja emiékire van arra kint égy kút. De érdekös, hogy abból állandóan csordogál a víz kifelé. Ahogy a lourdes-i barlang van, ott fönn a Szüzanya - az előtt ottan lé van csinálva, léburkolva - ott is van égy kis patak. Oszt folyik arra valahogy, de nem tudom, hogy hova, merre folyik. De az ott állandóan csordogál, mindig van benne víz ... De olyan tiszta, ... meg olyan finom, ittam belűle. A kegytemplom fölött a hegyoldalban találhatók a sziklába vájt remetelakások. Ezeket az 1700-as évek elején alakították ki. Jelenleg két cella és kápolna jelzi a remeték egyszerű életét. Adatközlőm elmondta, hogy egyszer ő is szeretne oda felmenni, de eddig még sohasem tudott oda feljutni az út nehézsége és a fájós lába miatt. Említésre méltó viszont az elképzelése a remete barlangról, amit úgy mesélt el, mintha maga is látta volna: Ott megvan neki a tűzhelye is. [A remetének, mert úgy gondolta egyedül lakott ott]. Télen is ott lakott, és érdekös, hogy vadrózsák védték a hidegtű, mög a vadállatoktú. Befutotta égy gyönyörűszép vadrózsa, végig az ajtója előtt neki, és égy ilyen nyílás van, amin ő ki-bejárt. És a vadrózsa takarta el mindöntű. Mátraverebélynek nagyon sok búcsús ünnepe van. A Mária-ünnepek mellett a Ferenc-rendi búcsúkat is megtartják. A helvéciaiak leginkább a Szent Anna-napi nagybúcsúba járnak, július 26-án. De adatközlőm szerint nem csak ezeken a napokon van búcsú. ...Mindön hónap 13-án is van búcsú. Tehát végülis tavasztú őszig, míg be nem gyünnek a hidegök, ott mindön vasárnap van búcsú. Mindön vasárnap. A Mátraverebély-szentkúti kegyhely nemcsak a helvéciaiak által kedvelt búcsújáróhely, sokan sokfelől keresik fel az év több napján. Méltán írta róla Bálint Sándor, hogy „Sajátságos, hogy a Szentkút napjainkban nagyobb hódításokat tesz, mint valaha. Még nemrégiben csak a palócok és jászok keresték föl, ma már jóformán az egész katolikus nép Mátraverebély lelki hatása alatt áll." 38 A búcsúvezető A búcsújárás a katolikus hívő emberek hosszabb időn át tartó, csoportosan szervezett, összetett hitéleti megnyilvánulása, amelyben nagy szerep jut az egyéni és közös ájtatoskodás különféle elemeinek. A búcsújárás szervezése, a program BARNA Gábor 1990. 115. Ezeket az adatközlőm egészen más néven mutatta be nekem: Szent-Anna kút és Mária kútja. BÁLINT Sándor 1944a. 12-14.
