Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)
Merinu Éva: A helvéciaiak búcsújárási szokásai
A helvéciaiak búcsújárási szokásai 373 Petőfiszállás-Szentkút Talán a hely közelsége miatt a helvéciaiak részéről az egyik leggyakrabban látogatott kegyhely Petőfiszállás-Szentkút. Bács-Kiskun megyében fekszik, és a Váci Egyházmegyéhez tartozik. Barna Gábor szerint a történelem folyamán három néven is ismerték: az adatközlőm által is ismertetett Ferencszállás, Pálosszentkút, és a mai ismert neve, Petőfiszállás. A története egészen a XIII. századra nyúlik vissza, amikor a betelepülő kunok egyik települése volt. 21 A Petőfiszállás-Szentkút keletkezését adatközlőm a következőképpen mondta el: A török hódítások idején földúlták az egész környéköt arra, tejjesen fődig lerombóták. Vót ott égy templom. Csak a falai, mög a romjai maradtak mög, és valaki 22 (a falu papja, hogy a törökök meg ne szentségtelenítsék) az oltári szentségöt elrejtötte égy tóba. 73 Égy embör (egy pásztor, aki nyáját az éjjeli órákban is legeltette 4 ) járt arra, (és a nagy fénnyel tündöklő 25 ) Szüzanyát látta mög a Kisjézuskával a vízbe. Es onnantul kezdve ő ezt elhíresztelte, és akkó rengetegen gyüttek oda csodát látni, rengeteg gyógyulás történt annál a kis tónál. De történet maradt fenn hajdan volt emberekről, akik a török hadak elől menekülve, harangjukat a templom melletti mocsáros nádasba rejtették. Ez a harang elsüllyedt, de néha megmutatja magát. 26 Egy csodás történet szerint, melyet adatközlőm elbeszéléséből tudhatunk meg, az 1700-as évek végén mönt oda [a Szentkúthoz] égy nyomorún [béna koldus] embör. Bottal járt, és leszúrta abba az iszapos részbe a botját, leült oda és mosogatta a lábait. Aztán bot nélkül elindult haza. Úgyhogy möggyógyútak a lábai neki. Es akkó a bot kihajtott. Mindönki csodálkozására égy fává nőtte ki magát. De égy idő után eeszáradt. És ahogy eeszáradt, akkó az embörök mög a legkissebb gallyát is neki összeszödték, ilyen ereklyeként eehordták onnan. Es akkó hát ennek mög még nagyobb híre mönt ügyé az egész világon, úgyhogy nagyon messzi, még külföldről is jöttek oda a gyógyúni vágyó embörök. A meginduló népes búcsújárások hatására a kiskunfélegyházi városi tanács a helyszínen egy kőkeresztet emeltetett, ám a Váci püspökség betiltotta a zarándoklatokat. Ennek hatására a város elrendelte a forrás betömését. Egy másik csodás történet szerint egy tanyai ember, akinek földjén a friss vetést a búcsúsok sokszor letiporták, a főd gazdája betemettette 1% [a forrást], mér gibe, hogy né tapossák lé a birtokát, és másnapra gyönyörűen kitisztút, újra még több víz 21 BARNA Gábor 1990. 127. 22 BARNA Gábor 1990. 127. 23 Barna Gábor leírásában forrás szerepel. BARNA Gábor 1990. 127. 24 BARNA Gábor 1990. 127. 25 BARNA Gábor 1990. 127. 26 BÁNK1NÉ MOLNÁR Erzsébet 2002. 122. 27 Barna Gábor szövegében mankó szerepel. BARNA Gábor 1990. 128. Barna Gábor szerint a gazda trágyával tömte el a víz útját, de a víz a piszkot kiszórta, és még nagyobb erővel tört fel. BARNA Gábor 1990. 128.
