Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)
Merinu Éva: A helvéciaiak búcsújárási szokásai
374 Merinu Eva gyütt rajta, még több víz csobogott benne, mint azelőtt. Ennek még nagyobb híre mönt. (Ezt égi intésnek tekintették, s utána senki sem mert a forráshoz nyúlni. 29 ) És akkó eetaláták ezök a vallásossabb embörök, mög az ottani félegyházi pap, hogy befödik a kutat. (Körülkerítették és védőtetőt húztak föléje. 30 ) A mai napig is mögvan ez a kút. És akkor olyan kisfákat vájtak ki, és akkó abba csurgatták ki [a vizet], hogy lögyön égy másik kis patak, hogy né abba a vízbe mosakodjon midönki. Hanem arra kijjebb csinátak égy olyan kis helyet, ahol égy kis tó lőtt. Es akkó annyira fökapott lőtt, hogy külföldrű, mindönfelü jártak oda fürdeni, és a mai napig is csodák történnek, mög gyógyulások. Petőfiszállás fő búcsúi pünkösdkor és Kisasszony napján, szeptember 8-án vannak. A Helvéciaiak a pünkösdi búcsúra járnak gyakrabban, de a kegyhely közelsége miatt más búcsúnapokon is felkeresik. Petőfi száll ásón a kegyhelyre érkező búcsúsok először megkerülik a templomot, s csak ezután sorakoznak fel az oltár előtt Mária köszöntésére. Ennek végeztével körüljárják az oltárt, s ráhelyezik az adományaikat. Éjjel pedig fáklyás körmenetben kerülik meg a kegy hely et. Mátraverebély-Szentkút Külön kiemelendő Mátraverebély-Szentkút kegyhelye, mert ez az egyik leggyakrabban és a legtöbb résztvevővel látogatott búcsújáróhely, amelyet a helvéciaiak felkeresnek. A vonzalomhoz valószínűleg a kegyhely természeti környezete is hozzájárul. A síkvidékhez szokott emberben a vallásos áhítat mellett a hegyvidéki táj külön varázslatosságot, csodálatot kelt. De adatközlőm ennek okát az alábbiakban látja: Valahogy ezt szokta meg a nép, mert nyáron a jó időben van [a búcsú]. És akkó aki akart szétnézött a Mátrába. De rengeteg nép vót, nem annyi ám, mint most [2006. július 26. 31 ]. Ez csak a negyede. Ott az a tér tömve vót, mög arra fönt a dombon is. A buszokat egészen beengedték, és egymást érték. Es az mind tömve vót embörökkel. És a környékbeliek, azok mög gyalog zarándokoltak odáig. 1210-ben a mai Mátraverebély-Szentkúton már templom állt és ismert búcsújáróhely volt. Mivel 1191-ben László királyt már szentté avatták, és az előbb említett történetet is erre az időre teszik, a kegyhely kialakulása a Boldogasszony és Szent László király nevéhez fűződik. Az Apostoli Szentszék 1258-ban nyilvánította kegyhellyé, amikor megadta az első búcsúengedélyt. A XII-XIV. században igen fellendült a vallási élet Európában és hazánkban is. László király halála után az ő sírját is számtalan zarándok kereste fel. De búcsújáró helyekké váltak az általa épített templomok és azok a helyek is, ahol életében valami csodás emléket hagyott, így lett Szentkút egyre ismertebb, ahol a „kegyes király" mintegy második Mózesként vizet fakasztott a sziklából a Boldogságos Szűz közbenjárásával. A tatárjárás 29 BARNA Gábor 1990. 128. 30 BARNA Gábor 1990. 128. 31 A 2006. évi Szent Anna-napi búcsúra együtt utaztam adatközlőmmel.
