Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)
Merinu Éva: A helvéciaiak búcsújárási szokásai
368 Merinu Éva A katolikus helvéciaiak nagyon régóta, már az 1920-as években jártak különböző kegyhelyekre. Zarándoklatuk célja többféle is lehetett: bűnbocsánat, kérés a betegségből való kigyógyulásért, hálaadás a felépülésért, boldogságért. De elsődleges célja az, hogy az ember távol kerülve a mindennapi dolgoktól, Istenbe merüljön, ebből a magasságból lássa át élete minden feladatát, kapcsolatait, terveit. Ezért is látogatnak olyan szent és tiszteletreméltó helyekre, ahol a békességet, a megtisztulást, a boldogulást egy templom, egy kápolna, egy forrás vagy ereklye közelsége, érintése biztosítja számukra. Vallási indíttatásból keresik fel a szent helyeket, hogy ott különleges imádsággal és áldozattal természetfölötti segítséget vagy kegyelmet nyerjenek. Szintén fontos cél a búcsú elnyerése. A búcsú eredetileg nyilvános, bizonyos időre szóló, kiszabott vezeklés teljes vagy részleges elengedését jelentette. A katolikus egyház szerint a búcsú a már megbocsátott bűnökért járó, ideig tartó büntetések elengedése részben vagy teljesen. Teológiailag a búcsú az egyház ígérete. A búcsút napokban vagy években számolták, de lehetséges volt a teljes búcsú elnyerése is. Más értelemben a búcsú valamely templom védőszentjének vagy a templom fölszentelésének ünnepe is. Az egyház a búcsúnyerést szigorú feltételekhez kötötte (keresztség, egyházhoz tartozás, kegyelmi állapot, az előírt vezeklés teljesítése és a búcsú elnyerésének szándéka. 9 ) és meghatározta az elnyerés módját, melyet helyhez vagy valamilyen tárgyhoz is köthetett. így a szent helyek felkeresésével, a hely tárgyához teljesített zarándoklással is lehetett búcsút nyerni. Napjainkban azokat a templomokat és helyeket nevezzük szent helyeknek, amelyeket általános tisztelet övez, mert bennük csodák, jelenések, imameghallgatások történnek, vagy azért, mert az ott tisztelt kegyképek, szobrok vagy kiváló ereklyék révén és a pápák engedélyezése folytán a hívek búcsúkat nyerhetnek. Éppen ezért ezeket a kegyhelyeket messzi földről nagy áhítattal keresik föl a zarándokok. 10 A búcsújárás beletartozik a legtöbb vallásban is megtalálható vallásos célú és jellegű körmenetek sorába. Ősi érzelmi alapja az az emberi hit, hogy az istenségnek egyes kitüntetett helyeken, különös alkalmakkor adott tiszteletadás kedvesebb, s az itt megfelelően előadott kérés meghallgatást nyer. A szent helyek látogatása a legtöbb vallásban napjainkban is megtalálható, mint a hiten alapuló bűnbánatnak, elégtételadásnak, az emberi megnyugvás keresésének ősi megnyilvánulása. Elvonulás a világ zajától, lelkierő gyűjtése a mindennapi feladatok elvégzéséhez. A búcsújárás legtöbbször közösségi megnyilatkozás is, amellyel a falu vagy a város hívő népessége ismétlődő rendszerességgel egy régi fogadalomra vagy eseményre emlékezve, esetleg nagy távolságokat áthidalva, nehézségeket leküzdve, elzarándokol egy búcsúhelyre. 9 BÁLINT Sándor- BARNA Gábor 1994. 16. 10 BÁLINT Sándor - BARNA Gábor 1994. 17.
