Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)
Merinu Éva: A helvéciaiak búcsújárási szokásai
A helvéciaiak búcsújárási szokásai 367 1945 után a megye egyik legnagyobb szőlő- és gyümölcstermesztésre szakosodott állami gazdaságát szervezték meg itt helvéciai központtal. Az állami gazdaság megalakulása elősegítette a népességszám növekedését. Az 1989-90-es rendszerváltás, a gazdasági szerkezet átalakulása Helvéciát is jelentősen érintette. Megszűnt, felszámolás alá került az Állami Gazdaság. Sokan kényszerből lettek vállalkozók. A lakosság nagy része továbbra is a mezőgazdaságból él, őstermelőként vagy kisvállalkozóként. A négy terményforgalmazó és egy állatfelvásárló magánvállalkozó, valamint több szezonális gyümölcs- és zöldségkereskedő a település mezőgazdasági jellegét mutatja. A község a maga 114 éves múltjával még fiatal településnek számít, ősi hagyományai nincsenek. A HELVÉCIAIAK VALLÁSI ÉLETE Helvécián a katolikus vallásúak vannak túlsúlyban, a 200l-es statisztika szerint 2755-en, de mellettük evangélikusok (63 fő) és reformátusok (441 fő) is élnek kisebb létszámban. 7 Már az első telepesek sem nélkülözhették a megszokott vallásos életet, ezért már a beköltözést követően szabadtéri szentmiséket tartottak. A Dunántúlról érkezett bevándorlók, az akkor nyomorúságos pusztán megtelepedők szűkös lehetőségeik ellenére hamarosan hozzáfogtak templomuk felépítéséhez. 1908. augusztus 15-én Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték föl templomukat. A parókia 1928-ban készült el. A kecskeméti espereskerülethez tartozó plébánián 1926-ban kezdték meg az anyakönyvek vezetését. A hívek száma 2001ben 2755 fő. A katolikusoknál jóval kisebb létszámú helvéciai protestánsokhoz már 1898ban járt ki Kecskemétről lelkész, és egy nagyobb tanyán tartották istentiszteletüket. 1924-ben építették gyülekezeti házukat, akárcsak a szintén csekély, de mégis lényeges lélekszámú református közösség. A helyben lakó református lelkészhez 3 gyülekezeti csoport tartozik, legszámosabb a 200 főnyi helvéciai. Az evangélikusok és a reformátusok az utóbbi időkben összejárnak a katolikusokkal. Vagy a katolikusoknál vagy a reformátusoknál gyülekeznek, és miként egyik adatközlőm fogalmazta véleménycserét csinálnak. A HELVÉCIAIAK BÚCSÚJÁRÓ SZOKÁSAI A búcsújárás a vallásos népéletnek legjellegzetesebb megnyilatkozása, a hívő népnek legmélyebb élménye. Nem más, mint a bűnbánat ünnepélyes kifejezése. A kegyhelyre való zarándoklás legtöbbször fogadalomból történik. 8 7 KSH 2002. 162-163. 8 BÁLINT Sándor 1939. 193.
