Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

Merinu Éva: A helvéciaiak búcsújárási szokásai

366 Merinu Eva Helvécia nevét és határainkon túli ismertségét egy svájci születésű pedagógusnak köszönheti. Eötvös József miniszter hívta 1870-ben Magyarországra Heinrich Eduard Weber svájci képezdei tanárt.

4 Első munkahelyén, Balatonfüreden ismerkedett meg magyar szőlősgazdákkal, a filoxéra pusztításaival. A munkát az emberformálás legfőbb tényezőjeként tekintő tanár által vezetett oktató-nevelő szeretetház is foglalkozott szőlőműveléssel. Wéber Ede ügyintézés közben ismerkedett meg az 1883-ban alapított, nemesített szőlővesszőket százezer-számra előállító kecskeméti „kormányszőlő" felügyelőjével. Gábor József ismertette meg Miklós Gyulával, a telepítések kormánybiztosával. Wéber Ede Miklós Gyulát beavatta nagy tervébe: 200 családnak megélhetést adó szőlőtelepet kíván létesíteni a Duna-Tisza közén. A politikus ajánlotta elgondolásai kivitelezésére Kecskemétet. A helyi közgyűlés és mindenekelőtt Lestár Péter polgármester támogatta Wéber Ede földvásárlási kérelmét. A törvényhatósági bizottság azzal a feltétellel szavazta meg 1891. november 20-án 2000 hold eladását, ha azonnal megkezdik a telepítést. Megkapták az ígéretet. Az időközben megalakult, svájci és magyar polgárokat egyesítő „Helvetia" közbirtokosságnak egy esztendő múltán hivatalosan is átadtak a Ballószög-dűlőben mintegy 600, a Fehértó-dűlőben hozzávetőlegesen 1400 katasztrális holdat.

5 1892 tavaszán bandukolt ki a kecskeméti állomásról a pusztába a Zala, kisebb részben pedig a Veszprém megyéből érkezett, megélhetést itt remélő 88 magyar és 17 német anyanyelvű család. A régi telepesekre utalnak a még ma is élő tanyasorok elnevezései: Németsor, Csókasor, Magyarsor stb. Új lakóhelyüket Wéber Ede kívánságára, hazája iránti tiszteletből, Helvéciának nevezték el, így ekkortól számítjuk a község történetét is.

6 A következő év őszén már 129 kis alapterületű ház adott oltalmat az embertelen nehéz munkát végző telepítőknek. Megnyílt az első bolt, még az ezredévi ünnepségek előtt felépült az első iroda, az orvosi rendelő és a szülésznői lak. Hamarosan több százan csatlakoztak az első lakosokhoz, akik a futóhomokon szőlőt telepítettek, mintagazdaságot hoztak létre a legkorszerűbb termelési eljárásokkal és eszközökkel, a hozzá tartozó pincészettel. Gazdálkodási hibák, jég vereses évek, az elkerülhetetlen kezdeti nehézségek, a pénzforrások elapadása miatt Helvécia a vártnál kevésbé igazolta a reményeket. Elégedetlenkedtek a telepesek. A nehéz években Wéber birtokai egy részét eladni kényszerült. 1911-ben a szőlőtelepet az Országos Földhitelintézet vásárolta meg. Az első világháború kitörésekor már 1300-an laktak a pusztán. A harmincas évek második felében 10 holdig terjedő nagyságú törpebirtoka 180, kisbirtoka (10100 holdig) 60 gazdának volt, ennél több földet csak 3-an birtokoltak. 4 KASZA Sándor 1997. 656. 5 KASZA Sándor 1997. 656. 6 HULEJ Endre - Ö. KOVÁCS József 1987. 38.