Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

Merinu Éva: A helvéciaiak búcsújárási szokásai

CUMANIA 22., Kecskemét, 2006 365 MERINU ÉVA A HELVÉCIAIAK BÚCSÚJÁRÁSI SZOKÁSAI A HELVÉCIÁI NÉP Helvécia község Bács-Kiskun megyében a megyeközponttól, Kecskeméttől 7 km-re, DNy-i irányban fekszik, Kecskemét vonzáskörzetéhez tartozik. A község területe megközelítőleg 5647 hektár, népessége 3886 fő. 1 A település két egymástól 3 km-re lévő részre oszlik: Helvécia a legrégebbi falurész és Helvécia Szabó Sán­dor-lakótelep, melyek lélekszáma megközelítően azonos. Ugyancsak sajátosság az Alföldre jellemző, igen kiterjedt tanyavilág. A lakosság több mint fele a külterületi tanyákon él. Megtalálható itt a történelmileg kialakult tanyasoros beépítés, melyek szép példája az Iskolasor, Magyarsor, Németsor, Csókasor, s a ritkább beépítésű szórt tanyás területrészek is, mint pl. a köncsögi és a matkói tanyavilág, és a kettő közötti beépítési sűrűségű körzetek, mint pl. a Fehértói dűlő, Korhánközi dűlő, Lövi dűlő. A tájra a száraz, szélsőséges időjárás, továbbá a felszín víztelensége jel­lemző. Utóbbinak oka a homokos felszíni talaj. Az aszályos évek, az elhibázott belvízelvezetés egy évszázada a kistáj tavait is folyamatosan apasztották. Napjainkban mésziszapos laposok jelzik e hajdan vízál­lásos helyeket. Évezredek óta születtek, küszködtek, reméltek, haltak emberek e tájon. Az ágasegyházi határnál 5000 éves kőrézkori leleteket találtak. Az időszámításunk utáni első-második századból előkerült edénytöredékek szerint a Római Birodalom távoli provinciáival kereskedő árusok is jártak az akkoriban az iráni eredetű, noma­dizáló jazzig-szarmaták által uralt vidéken. A közeli Bócsán, Szabadszálláson fel­tárt kagán-sírok erősítik azt a vélekedést, amely szerint itt, a két folyó között volt az avar birodalom központja. A szultáni birtok Kecskemét térségében elpusztult települései közé tartozott a Ballóság és Therekegyháza puszta. A török kiűzése utá­ni évszázadok szinte nyomtalanul peregtek le a mai Helvécia területén. 2 Szabó Kálmán szerint a Kecskemét környéki homokterületek szőlőművelése több évszázados múltra tekint vissza. A ballószögi homokot 1801-ben kezdték ki­parcellázni szőlőültetés céljából, így próbálták megkötni a futóhomokot. 3 1870 után azonban a történelmi borvidéket elpusztító filoxériavész fölértékelte a gyö­kértetűtől védett homoki területet. Kiderült, hogy a laza, homokos talajba beleful­lad a kártevő. Ekkor indultak meg a nagyarányú homoki szőlőtelepítések. 1 KSH 2002. 97. 2 KASZA Sándor 1997. 655-656. 3 SZABÓ Kálmán 1983. 10-15.

Next

/
Thumbnails
Contents