Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

Fehér Zoltán: „Táncolhat az a ló a csillagos egekbe” – A ló a bátyai nép életében

„Táncolhat az a ló a csillagos egekbe" 295 Pajika „megköti" az érsek hintaját Gyütt az érsek bérmálni. A Szent Jánoskánál egyszer csak megálltak a lovak. Hiába, el kell menni a Pajika dedóér. Mer ez olyan vót, hogy éccaka elment Hortobágyra meg vissza. Högyös kucsmába járt. Hát csak végig simogatta a lovakat: No, most má indulhatnak. Boszorkányos vót. О vót a királyuk. Kapott jó áldomást. О megmondta azt is, mikor fog meghalni. Akkor is halt meg. Kínos Miikának adta át a tudományát.

229 A tudós kocsis lovai a templomtoronyig repülnek Egy püspök és szolgái elindultak a székesfehérvári templom szentelésére. Amikor odaértek, betértek egy fogadóba. A püspök szolgái berúgtak. Az egyik ember fölnézett a toronyba, és azt mondta, hogy ő a hintóval fölhajt a torony tetejére. Ahogy fölemelkedett a hintó, alóla láng csapott ki. Amikor fölért a torony tetejére, ott megfordult, és lejött. Amikor a hintó megállt, az oldalán lógott egy lámpa, és a láng fölött két tücsök volt. Amikor ezt a püspök megtudta, az embert elbocsátotta. Ez az ember vót a lovak etetője. Az ember amikor elment, a, lovak nem akartak enni. A püspök kénytelen volt visszafogadni.

230 A ló a legendákban Miért nem kell a cigányoknak dolgozniuk? Amikor Szent Péter és Jézus a földön járt, egy alkalommal elromlott a kocsijuk. Kiesett a kereke. És hát kerestek embert, aki esetleg megjavítaná nekik, de nem akadt senki, aki megjavítsa. Végül egy cigánnyal összefutottak. Na, nagy káromkodások közepette, de megcsinálta nekik a kocsikereket. És akkor azt mondta Jézus, hogy ezért, amiért ilyen jó cselekedetet hajtott végre, az életébe többet nem kell neki dolgoznia. És azóta a cigányok nem dolgoznak. x Jézus megáldja a részeget Elmentek vásárra kocsival, lóval. Edényeket vittek árusítani. És nem sikerült nekik nagyon a vásár. Megmaradt a sok edény nekik, és jó is, rossz is vót benne. És gyüttek haza. De nagy sár vót. Esik az eső. Nem bírta az az egy ló, a gebe. Megáll a ló, minden lépésnél megáll a ló. És akkor találkoztak három emberrel. De megkérték, hogy: Jó emberek, legyenek szívesek segítsenek ki ebbül a sárbul, nem bírja 9 FEHÉR Zoltán 1975. 693. 0 Uo. 707. 1 Ak.: Szabadszállási Pálné, 76 é. (2005).