Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)
Fehér Zoltán: „Táncolhat az a ló a csillagos egekbe” – A ló a bátyai nép életében
290 Fehér Zoltán ló megindította a maga után lévő szállítmányt. Mer az öreg Hegedűs megengedte nekik, hogy most már mehetnek tovább az útjukra. 21 A tudós kocsisokban mindig van valami úri magatartás. Szeretnek a csárdában időt múlatni. Féktelen tobzódásuk okozta károkat főúri gesztussal fizetik ki, s ha nincs társaságuk, hát mágikus módon megállítják az arra járó kocsit. Halála után nagy vagyont hagy egyikük a muzsikus cigányokra, hogy halála napján emlékezzenek meg róla. Föltűnő a történetben, hogy a jómódú kocsis szép lovait ócska hámban járatja. Ennek nyilván babonás okai lehettek, mert hasonló különcségek találhatók a fajszi Luca Péterről szóló mondában is: A fajszi tudós kocsis különös tettei Hallottam Alsószálláson. Fajszi ember vót, Luca Pétörnek hívták. Ez az ember nyáron is szánkón járt. Két lova vót. A csárda előtt meg szokott állni. A lovaknak egy-egy zsemlébe fél-fél deci pálinkát töltött, aztán feletette velük. Egész nap más eledelt nem kaptak, de úgy mentek, csak még a szánkó nem is ért fődet, úgy szaladtak. 222 A nyári szánkó valószínűleg a régi vízi világban használatos sárhajó lehetett. Egyébként Bencze Miklós alsószállási csárdás, akinek még a nagyanyja is csárdásné volt, szintén mesélt erről a különös emberről. Luca Péter a szállási csárdában Öreganyám idejibe azt hallottam tőle többször, hogy Luca Péter nyári időszakba a legnagyobb porba szánkóval el szokott gyünni hozzánk mulatni. - Na, Manda néni, hozza elő a legszebb dunyháját. - Mit akar vele? Hát azon táncolt. Összevissza tiporta a szép dunyhát meg a vánkust. Aztán kifizette. Annyit fizetett, hogy öreganyám három uján dunyhát is tudott rajta venni. Olyat is csinált - akkor még icce vót, nem liter -, hogy az iccés üvegeket a falhoz csapdosta. De mielőtt a falhoz vágta volna, mindegyikrül megmondta: ez nem fog összetörni, ez nem fog összetörni, ez összefog törni. Úgy is vót. Amelyikrül azt mondta, nem fog összetörni, hozzácsapódott a falhoz, leesett, a bor kifolyt belüle, de az üvegnek semmi baja nem lett. Amelyikrül meg azt mondta, hogy össze fog törni, az össze is tört. Meg aztán kért öreganyámtul tojást, tojásokat, s átdobálta őket a csárda tetejin. A máik oldalon leestek, de amelyikrül mondta, hogy nem fog összetörni, nem is tört össze. Egy időbe a főszolgabírót vitte vóna az előfogatos kocsi Kalocsára. Erre figyelmes vót a Luca Péter bácsi, de közel se ment oda. Hát a szolgabíró fölült a 'Uo. 1173. 2 Uo. 708.
