Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)
Fehér Zoltán: „Táncolhat az a ló a csillagos egekbe” – A ló a bátyai nép életében
264 Fehér Zoltán apámnak ugyan tehene is egy vagy két lova, meg disznók meg baromfi is vót. Akkor tán még födünk se vót a házhoz. no A szegényebbek örültek, ha egy lovat meg tudtak venni, elég gond volt annak a tartása is. Az egyes lovat mindig a rúd jobb oldalára fogták be. Az egylovas gazda azzal a szólással vigasztalta magát, hogy egyes lónak nincsen párja. 111 A szólás humora kettős értelméből fakadt. Az egyes valóban páratlan szám, a nincsen párja, jelentése azonban lehet az is, hogy nincs több ilyen ló a világon, ez a legkiválóbb, páratlan a maga nemében. Az egylovas gazdák sokszor ketten-ketten összeálltak, összefogták a lovukat, s így végezték el azt a munkát, amit egyes lóval nem lehetett volna. (Szántás, hordóskodás.) A régi lovaskocsis világban KRESZ nélkül is kialakult a közlekedési morál. A földesutakon mindenki a kátyúmentes sávot kereste, s ha két kocsi szemben találkozott egymással, íratlan szabály volt, hogy a fiatalabb kocsis tér ki az idősebb elől, illetve a nagy terűvel megrakott kocsinak tért ki a másik. A legnagyobb sértés abból származott, ha az egyik kocsis a mellette elhaladó lovakat megcsapta ostorával, így tett a dölyfös úri kocsis Arany János a Szegény jobbágy című versében. Jobban esik neki, a kevély lelkének, / Ha nyakába sújthat a két árva sőrének, Jobban esik neki, ha egyet kiálthat: / Földi, a kerékagy siratja a hájat. Paprika betakarításkor a zsákokkal jól megrakott kocsira nem ült föl gazdája, nem a lovak, hanem a termés kímélése miatt, s inkább a szekér mellett ballagott. Hordóskodáskor a vendégoldallal megnagyobbított kocsira 7 körösztöt is fölraktak, de kisebbekből akár 9-10-et is. A rakományt a hatöles rudallókötéllel rögzítették, s gamóval szorították le. Ha valamilyen ok miatt felborult, kocsisa a rakomány tetejéről a földön találta magát, az arra menők ingerkedve odaszóltak neki: Megjött Lackó, hozott körtét? 11 A tréfában a nyári László napra van utalás, amikor elbágyad az ember a hőségtől. Arany János ezt így írta: De felült Lackó a béresek nyakára, /Nincs ki vizet merjen hosszú csatornára. A család lova illetve lovai még arra is szolgáltak, hogy a közeli vagy távolabbi helységek piacaira, vásáraiba szállítsák gazdájukat, esetleg a szomszédokat. Már 1831-ben felrója az egyházi látogatás a bátyaiak bűnéül, hogy vasárnap kocsival elhajtanak a faluból. 114 Nyilván a távolabbi helységek piacaira igyekeztek ilyenkor. Sok olyan gazda volt, aki rendszeresen vállalt efféle piarci fuvarozást. Az ilyen fuvarok néha veszélyekkel is jártak, de szerencsés esetben jó jövedelmet is hoztak, mint Arról Benczéné Hegedűs Erzsébet beszámol. 115 Jobb gazdák épp ezért két kocsit is tartottak. Az egyiket munkára, a másikat inkább utasok szállítására, piacra való hajtásra használták. A jobb módúaknak voltak cséza kocsijaik is. Ez utóbbiakhoz bőrülés és jobb szerszám is illett. Ilyenkor még a szerszámot, de még a lovak 1,0 Uo. '"FEHÉR Zoltán 1989. 112 ARANY János 1956. 1. 16. 113 FEHÉR Zoltán 1989. 114 Bátyai Plébánia Hivatal. Visitatio Canonica 1831. 115 Uo.
