Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)
Wicker Erika: Crkve, Klisza, Gradina, Klostr. Középkori településeket jelző határrészek Bács-Bodrog vármegyében
18 Wicker Erika 6. DOROSZLO/DOROSLOVO - KLISZA/KLUSZA: FÁBIÁNFALVA VAGY DOROSZLÓ „Egy Klisza vagy Klusza nevű puszta [...] (ma is doroszlói határrész) [...]. Ez hihetőleg a falutól nyugatra volt, s ugyanazon földrész, melyet az 1880 katonai mappa Puszta-Doroszlóval jelez, 1883. évi pedig Puszta-Szentegyház erdőnek írja. Klisza pusztának másik része Rác-Militicshez tartozik. 9 * Iványi leírásából egy igen nagy területű Klisza/Klusza nevű határrész sejthető, hiszen magában foglalná Doroszlo/Doroslovo nyugati, azaz Szonta/Szond/Sonta, és délnyugati, vagyis Rácmilitics/Srpski Miletic felé eső határát is. Ráadásul máshol azt írja, hogy „a falu alatt a határnak déli részét a Mosztonga és Rác-Militics meg Gákova között Klusza nevű puszta képezi" 95 További bonyodalmakhoz vezet, hogy ez a Gákova, 96 azaz Alsó Gákova puszta a Doroszlótól északkeletre fekvő Brestovac/Szilberek/Backi Brestovac déli részére tehető, ahol Muhi János térképe is jelzi. 97 Ilyenformán a doroszlói határtól nem annyira délre, mint inkább keletre volt. Fentiekből az következne, hogy a Klisza/Klusza az északi részt kivéve a teljes doroszlói határt elfoglalta volna, ami nyilvánvaló képtelenség. Feltűnő azonban Iványi szóhasználata {„hihetőleg") a Klisza/Kluszának Doroszló nyugati részén való azonosításánál, mintha ebben maga is bizonytalan lett volna. Puszta spekuláció persze, de talán abból indult ki, hogy a klisza maga is templom(rom)ot jelent, s Szentegyház ugyancsak régi templomra utal. Muhi János említi a Kovács-féle 1762. évi térképet, ahol „Doroszló falu mellett Szontafelé egy templom romja van feltüntetve. " ^ Steltzer Frigyes ezt a romot Hajszentlőrinc régi monostora maradványainak tartja, és „a nép a doroszló-szonta-bogojevai erdőben lévő templom romot most is Szent Lőrinc templomának mondja. " 10 ° Szentlőrinc/ Hajszentlőrinc pontos helye azonban vitatott; Engel Pál pl. nem is erre a vidékre, hanem Zombor/Sombortól északnyugatra, Küllőd/Kolut keleti oldalára, a jelenlegi országhatár közelébe teszi. 101 A Doroszlo/Doroslovo melletti Szentegyház inkább a 4 IVÁNYI István 1909. I. 85.; Ezt a helymeghatározást máshol is megismétli: „Az 1880. évi katonai térkép Doroszló falu alatt Szonta mellett tünteti fel a régi Doroszló pusztát. Ugyanezt 1883-ban Szentegyházi erdőnek írja." Uő 1909. III. 31.; Egy mai, részletes autóstérkép itt Puszta-Szentegyházi erdőt és zarándokhelyet jelez. Délvidék. Vajdaság - Vojvodina. Autóstérkép. 1:280 000. Topográf Térképészeti Kft. 5 IVÁNYI István 1909. II. 180. 6 Nem azonos Gádor/Gákova/Gakovó településsel, mely Küllőd/Kolut és Őrszállás/Stanisic között fekszik. 7 IVÁNYI István 1909. II. 180.; Uö 1909 I. 70-71.; MUHI János 1944. 69. 8 MUHI János 1944. 38.; „Haj-Szt.-Lőrinc" Dudás Gyulának a Zombor környéki középkori településeket jelző térképén szintén Czoborszentmihálytól délre van feltüntetve. MUHI János 1944. 46. 9 STELTZER, Fridrich 1883. 32. 10 MUHI János 1944.38. 11 ENGEL Pál 2002. (BDG 20. sz.)
