Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)
Wicker Erika: Crkve, Klisza, Gradina, Klostr. Középkori településeket jelző határrészek Bács-Bodrog vármegyében
Crkve, klisza, gradina, klostr 19 középkori Tél/Til/Tül, 1578-ban Télegyháznak nevezett, és 27 hánéval jegyzett település 102 emlékét őrzi. Mások „Rác-Militics határában (Doroszló felé) 'kiissza' nevű földrészen templom rom"-vó\ tudtak, vagy csak azt jegyezték fel „Rácz-Militics" megjelöléssel, hogy „templomrom a Kiissza nevű dűlőben. " 103 E két forrás Doroszlónál klisza nevű helyet nem, csak templomromot jelez, ám azt sem itt, hanem a Bácsszentiván/Prigrevicára vezető útnál, azaz éppen a doroszlói határ ellentétes, északnyugati részen. Ha a Klisza/Klusza helyét nem Doroszló nyugati részén, Szentegyház környékén keressük, hanem keleten-délkeleten, úgy a doroszlói és a rácmiliticsi kliszát azonosnak vehetjük. Azonosításánál leginkább két egykori település jöhet szóba. FÁBIÁNFALVA Engel Pál a doroszlói határ délkeleti részét nevezi Kluszának, ahol egy Fábiánfalva nevű falut jelölt, melyet az 1522. dezsmalaj síromban említenek. 105 Ennél többéi erről a íelepülésről nem lehel ludni, a íörök időkben már lakaílan leheíett, neve a defterekben mindeneseire nem íűnik fel. Iványiíól tudjuk, hogy Doroszlótól „keletre [...] szintén egy régi templom romja, és utóbbi helyen még egy régi falunak helye is van feltüntetve. " 106 A falu lalán Fábiánfalvával, a rom pedig egykori íemplomával - és ez eseíben Klisza/Klusza halárrész névadójával - azonosítható. DOROSZLÓ Annak, hogy a Klisza/Klusza eredetének keresésében Doroszlóval is számolni kell, egyik legfontosabb oka két középkori Doroszló egymásutáni (melletti?) létezése. Engel Pál térképe egymás közvellen szomszédságában, egymás alaíí íünleí fel két ilyen nevű helyet, ám egymáshoz való viszonyukat nem jelzi. Az egyikről lényégében semmi információt nem jelez, a másik viszont biztosan a török korban is lakolt Doroszló falu. 107 A középkor folyamán a 12. század végétől igen sok okiralban említett település 108 a török hódítás uíán a zombori náhijébe kerüli: 1554-ben 3, 1570-ben 7, ENGEL Pál 2002. (BCS 1. sz.); Töl(gy) középkori említéseit (Töl, Twl, Tel, Thewl) Csánki és Iványi is közlik. CSÁNKI Dezső 1894. 165., 166.; IVÁNYI István 1907. III. 126. DUDÁS Gyula 1897. 126.; ROEDIGER Lajos 1902. 229. DUDÁS Gyula 1897. 126.; ROEDIGER Lajos 1902. 229. ENGEL Pál 2002. (BCS 5. sz.); Iványi István is csak az 1522-es dézsmalajstromból ismeri. IVÁNYI István 1909. II. 80.; Csánki Dezső Fabianfalwa 1410-beli említéséről is tud. CSÁNKI Dezső 1894. 149. IVÁNYI István 1909.11. 180. ENGEL Pál 2002. (BCS 5. sz.); A két Doroszló között, az északabbitól délnyugatra egy Birizgel nevű birtokot is jelölt, melynek pontos helyét nem, csak annyit tudott meghatározni, hogy Doroszló/Doroslovo mellett volt. Török kori említéséről nincs tudomása. ENGEL Pál 2002. (BCS 5. sz.); Csánki Dezső 1414-ből említ egy Biriszgel(y), Bere(s)gel(y) nevű helyet, mely ekkor „praedium és possessio"', 1450 táján „villa". CSÁNKI Dezső 1894. 14.; Iványi Berezgil ismertetésénél Csánkit idézi. IVÁNYI István 1907. V. 15-16. GYÖRFFY György 1987. 1. 218.; IVÁNYI István 1909. III. 29-30.; Csánki 1313-ra teszi első ismert említését. CSÁNKI Dezső 1894. 148.; STELTZER, Friedrich 1883. 13.