Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)
Bereznai Zsuzsanna–Schőn Mária: Hajósi sváb lakodalmi szokások a XX. század első felében
184 Bereznai Zsuzsanna - Schön Mária Az esküvő előtti három vasárnapon a plébános jegyesoktatást tartott a házasulandók részére. 20 A stafírung (Staffiareng) összeállítása A menyasszony számára csak abban az esetben állítottak össze külön stafírungot, ha elkerült a háztól. Ha az ifjú pár a lányos házban élt az esküvő után, akkor erre nem volt szükség. A menyasszony számára stafírungot csak akkor állított össze a család, ha az anyagi lehetőségük megvolt hozzá. Gyakori volt az is, hogy a leány elment szolgálni, s ő maga kereste meg a stafírungra valót. Nem volt külön lajstrom arra vonatkozóan, hogy mi mindent kellett tartalmaznia a különböző társadalmi helyzetű menyasszonyok stafírungjának. A XX. első éveiben Szeitz Jánosné Fuszenecker Jusztina nagymamájának a stafírungjában volt 3-4 váltás ágynemű használatra és külön is, amit nem használtak, hanem tartalékban volt; törölközők, lepedők és vászonból készült parasztingek. A stafírungot egy díszes ládába pakolták be, amit külön erre a célra csináltattak a helyi asztalossal, rajta volt a menyasszony monogramja és az évszám is. Az tele volt a stafírunggal. Hangya Mihályné Fatter Erzsébet édesanyja, Polgár Katalin - 1914-ben ment férjhez - díszágyat (Paradibett) is kapott 6 vánkossal, mert a szülők tehetősek voltak, kocsmájuk és pálinkafőzőjük is volt a faluban. Fatter Erzsébet első házasságkötése alkalmából, 1932-ben a következő dolgokat kapta stafírungba a szüleitől: 1 dunyha, 1 vánkos, 1 lepedő. Még lányfejjel vett magának - abból a pénzből, amit szolgált - 1 szekrényt, 1 ágyat és 1 asztalt. A keresztanyjától egy fejrevaló cifra selyemkendőt kapott. A vőlegényének volt ugyan 40 hold földje, de a lakodalom utáni napon már mentek is együtt szolgálni. Vaskúton vettünk egy kenyeret, evvel mentünk külön. De nem csak én. Akkor ilyen helyzet volt - emlékezett. Mendier Ferencné Geiger Mária stafírungját az édesanyja varrta: a párnát, a dunyhát, a törölközőket, a fehérneműt. О a vőlegény házához költözött: Egy disznót apám adott, de már kövér volt, hogy le tudjuk vágni. Az apósom adott egy borjút, hogy azt eladjuk, és pénzt kaptunk érte. Mikor szolgálni voltam, vettem magamnak ágyneműt. Azért kellett szolgálni, hogy meglegyen az ágynemű, az ágy, a toll, a ruha, minden ... Vettem egy szekrényt a vásárban, a vőlegényem is vett egyet. A saját pénzünkből vettünk egy ágyat és egy asztalt is. A párnát az anyám adta, adott tollat is, volt liba. De sokan olyan szegények voltak, hogy nem vittek a házhoz semmit. 20 A szomszédos nemesnádudvari és a császártöltési németek hívogatási szokásait lásd: BEREZNAI Zsuzsanna 2005.218-219. 21 A szomszédos nemesnádudvari és császártöltési sváb menyasszony stafírungját lásd: BEREZNAI Zsuzsanna 2005.219-221.
