Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

Wicker Erika: Crkve, Klisza, Gradina, Klostr. Középkori településeket jelző határrészek Bács-Bodrog vármegyében

Crkve, klisza, gradina, klostr 17 Újsóvé/Nove Soveval, a középkori Egressel, az 1578. évi defterben 8 hánéval jegyzett bácsi náhijebeli Veliko Soveval

86 biztosan nem kell számolnunk. Közelebb van Szentiván keleti határához Ósóvé/Staro Sove, azaz az egykori Somva falu, melyben ugyanabban az évben 11 adófizető háztartást írtak össze.

87 Mivel azonban a település a mai nap is létezik, egykori határainak olymértékű módosulása, hogy középkori temploma a szomszéd falu területére került, nem valószínű. Északi határába viszont beolvadt Paska, mely 1578-ra a maga 28 hánéjával

88 a környékbeli települések közül a legnagyobbnak számított. Mivel azonban Szentivántól északkeletre volt, nem lehet a Klisza elődje. A mai település határában két középkori Szentivánról is tudunk. Engel Pál Úrszentiván/Despotovo keleti részére teszi Kisszentivánt, melynek 1525-ben 10 portája volt. Iványi viszont Szilbács/Silbac felé, a délnyugati határba helyezi: „Épen itt volt Kis-Szt.Iván is, mert a szilbási határban Deszp.-Szt.-Iván felé ma is van egy Malo-szelo (Kis falu) nevezetű dűlő, amely bizonyára ama régi Kis-Szt.-Iván-nak emlékét tartja fenn, amely hihetőleg Egyházas-Szt. -Iván határa egy kisebb részének külött elnevezése volt." 1559-ben „Szt.-Iván-Keszi másképen Kis-Keszi néven említtetik (ez utóbbi világosan azonos Kis-Szt.-Ivánnal).

%9 Egy mai térkép ezen a vidéken egy Stara pustara (Öregpuszta) nevű határrészt jelöl,

90 amely akár a középkori Kisszentivánnal, akár Szentiván faluval azonosítható. Szentiván/Pusztaszentivánt Iványi és Steltzer szerint „Egyházas-Szt.-Ivan" néven a 15. század elején említik. A bácsi náhije Szentiván falujában 1555-ben 6, 1570 körül mindössze 3, 1578-ban és 1590-ben 18-18 hánét írtak össze. „S ezután többé nem találjuk felemlítve." 1715-ben már „Despot-Szt.-Iván"'-ként szerepel, neve 1904-ben lett Úrszentiván.

91 A szentiváni Kuszát Csánki Dezső is azonosította: „Egyházas-Szent-Iván pedig a despot-szent-iváni határ ama része, a hol a régi egyháznak (Kiissza) romjai láthatók." 92 Ugyanezen a véleményen van Iványi István is: „Egyházas-Szt.-Iván. 1418-ban említtetik, most Deszp.-Szt. Iván délkeleti részen, ahol a hajdani egyháznak most Klisza nevezetű romjai láthatók. " 93 Ezzel az azonosítással egyetérthetünk. 86 ENGEL Pál 2002. (BCS 36. sz.); Iványi Egrest nem azonosítja Újsóvéval, csak annyit ír, hogy „Bulkesz és Kulpin körül, s talán épen Kulpin határának éjkel. végében" volt. IVÁNYI István 1909.

1. 67. 87 ENGEL Pál 2002. (BCS 36. sz.); Iványi a két Sóvé középkori előzményét nem ismerte, Sumva/Somva falut nem azonosította Sóvéval, amely szerinte „török-kori falu; nevét először a török defterekben találjuk a bácsi nahijében, ahol 1590-ben 12 adózó házzal szerepel". IVÁNYI István 1907. III. 100-101. 88 ENGEL Pál 2002. (BCS 36. sz.); Első ismert említése a 15. század elejéről való. „Ezen falu, amelynek harmadfél századig többé nyomát nem találjuk, elpusztult, de Kulpin fölött, Sóvé és Deszp. -szí. Iván között lehetett. " Sóvé fölött, a mai Új-Sóvé helyét nevezi az 1768. évi kamarai térkép Paskának. IVÁNYI István 1909. II. 158-159. 89 ENGEL Pál 2002. (BCS 46. sz.); IVÁNYI István 1909. I. 117-118.; „Kis-szt.-Iván a szilbási határba olvadt, s ma: Málo szelő (Kisfalu) néven ismeretes. " CSÁNKI Dezső 1894. 161. 90 Délvidék. Vajdaság - Vojvodina. Autóstérkép. 1:280 000. Topográf Térképészeti Kft. 91 IVÁNYI István 1909. II. 118.,; Uő 1907. V. 28.; STELTZER, Friedrich 1883. 20.; Az 1578. évi adat és Despotovo/Úrszentivánnal való azonosítás: ENGEL Pál 2002. (BCS 36. sz.) 92 CSANKI Dezső 1894. 161. 93 IVÁNYI István 1909.

1. 68.