Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

Bereznai Zsuzsanna–Schőn Mária: Hajósi sváb lakodalmi szokások a XX. század első felében

Hajósi sváb lakodalmi szokások... 167 A vele egy bandába járó legényeket nem hívta meg. Hanem a vőlegény hívta meg a maga barátait. Az 1930-as évektől fordult elő már gyakrabban az, hogy a szegényparaszt leányok és legények elkerültek máshová szolgálni. Ha a fiatal pár együtt ment el, ott maradtak mind a ketten a házasságkötés után. Elsősorban Bajára, Nemesnádudvarra, Vaskútra, Garára, Császártöltésre, Csataljára, Sükösdre kerültek így el a fiatalok. Az ritkán fordult elő, hogy a legény, aki elment szolgálni, ottani sváb lányt vett el feleségül, vagy a lányok oda mentek férjhez. A más faluba férjhez menő lányokra azt mondták: Az nem lány, aki vidékre megy férjhez. A hajósiak mind olyanok voltak, hogy a szülőfalujukhoz ragaszkodtak - emlékezett Szeitz Jánosné Fuszenecker Jusztina. A házasságkötési lehetőségeket a vagyoni helyzet határolta be. A tehetősebb szülők akaratának fő motivációja az volt, hogy a vagyon együtt lehessen, az nem számított, hogy akarták-e egymást a fiatalok. Ennek érdekében még az 1930-as években, s az azt megelőző időszakban az is szokásban volt, hogy az első unokatestvéreket is összeházasították. Az is megtörtént, hogy a földszomszédok, a szőlőszomszédok gyermekeit adták össze, hogy növekedjen a vagyon. A visszaemlékezések szerint ezeknek a kierőszakolt házasságoknak nem jó vége volt, mert rossz lett a házasság. De a gazdagnak gazdag párt kellett választani, mindenki a magához illőt... Beck Jánosné Szeitz Magdolna így emlékezett erre: Azt mondják, hogy hegy és völgy nem találkoznak - mikor egy gazdag egy szegénnyel került össze. A gazdag - a hegy, a szegény - a völgy. (Sie sagid, Bearg and Tal kammid itt ziema, abr nach isch doch ziemakamma, wenn die Raichi mit die Armi ghairid haud. Die Raichi seand dr Bearg and die Armi seand s Tal.) Es ott is találkozott, mikor összeboronáltak két fiatalt, azoknak is találkozni kellett. Es a világháború után, mikor mindenkitől elvettek mindent, és mindenki egyenlően szegény lett, akkor simára boronálták dózerokkal valóban a hegyet és a völgyet, eltűntek a régi birtokhatárok. Ha a fiatal más párt szeretett volna választani magának, a szülők így válaszoltak: - Ezt nem veszed el! Azt veszed el! Ha nem veszed el, akkor nem kapsz semmit! Akkor elmehetsz szolgálni! Akkor itt nem kapsz semmit, kitagadlak a vagyonból! Kitagadlak! - És tud olyan esetet, hogy kitagadták? - Nem. Az öregek győztek! Csak néhány olyan esetre emlékeznek az idősek, hogy a szülők ellenére történt a házasságkötés. A hajósiak néhány olyan esetre is emlékeznek, amikor a legény megszöktette a lányt: dr Bua hat s Mädli futtgstohla - azaz szó szerint: 'ellopta'. Ha a leányt