Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

Bereznai Zsuzsanna–Schőn Mária: Hajósi sváb lakodalmi szokások a XX. század első felében

166 Bereznai Zsuzsanna - Schön Mária A HÁZASSÁGKÖTÉS SZOKÁSKÖRE

3 Párválasztás A párválasztás szempontjai A házasságkötés szükségességét így magyarázták tréfásan a régi hajósiak: - Régen a lányoknak férjhez kellett menniük, mert szükségük volt egy aratóra meg egy favágóra. A férfiaknak pedig marokszedő kellett. (Vaar haud d Mädla messa hairada, well sie haud en Mahdr and en Holzmachr braucht. And d Mandsnama Aufziahnrana braucht.) Ezt így mondták az emberek - emlékezett Schön Jánosné Fuszenecker Katalin. A párválasztáskor a fiataloknak elsősorban a társadalmi, családi elvárásoknak kellett megfelelniük. A szülők választását el kellett fogadniuk, s csak ritkán mertek szembe szegülni velük. A leányokat már 14-15 éves korban is férjhez adhatták. A 18 év alatti, kiskorú leányok és fiúk számára a szülőknek kellett engedélyt kérni a községházán. A leányoknak legkésőbb 18-19 éves korukig férjhez kellett menniük. A legények pedig általában 20 éves korukig házasodtak meg, s kivételek főleg csak a katonáskodás, a háborúk miatt fordultak elő. Annak ellenére, hogy a szülők irányították a gyermekek házasodását, mégis előfordult néha, hogy valaki vénlány maradt. Ez főleg akkor történhetett meg, ha egy gazdag lányt egy hozzá hasonló gazdag legényhez akartak hozzáadni, s a szülők foggal-körömmel ragaszkodtak elképzelésükhöz. De ez sem tetszett, az sem tetszett - s a végén a lányuk úgy maradt. A szülők ilyenkor bánkódtak. A falubeliek nem nézték jó szemmel, de nem is nézték le a vénlányokat. Az is ritkaság számba ment, ha valaki öreglegény maradt. Rájuk rosszabbul néztek, mert azok már mindjárt fogták a poharat... A XX. század közepéig csak ritkán volt példa arra, hogy a fiatalok más faluba házasodtak, vagy máshonnan hoztak házastársat maguknak. Aki nem a falun belül házasodott, arra azt mondták: Hát, ez nem kapott hajósit, azért ment vidékre - mert őneki itt nem tetszett valaki. Annyira nem tetsző volt az ilyesmi. Hangya Mihályné Fatter Erzsébet egy kivételes esetre emlékezett: Egy hajósi lány hozzáment egy császártöltési iparoshoz, a lakodalom Hajóson volt. A lány a kocsmából kiszólította a fonóbarátnőit, és meghívta őket, mind a lakodalomba. El voltak képedve, mert nem tudtak az egészről semmit. Elmentek mind. 3 A hajósi sváb házasságkötés szokáskörének hagyományanyagát SCHÖN Mária 2000-2006 között, BEREZNAI Zsuzsanna pedig 2005-2006-ban gyűjtötte. A hajósi sváb nyelvjárási anyagot lejegyezte és a szövegeket fordította: SCHON Mária. Az évkönyv terjedelmi korlátai miatt a két szomszédos sváb falu - Nemesnádudvar és Császártöltés - lakodalmi szokásaira vonatkozó összehasonlító adatokat a lábjegyzetekben csak utalásszerűén adjuk meg.