Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

V. Sági Norberta: Könyvből gazdálkodni – Félévszázad törekvései a gazdálkodás fejlesztésére (Kecskemét, 1870–1930)

158 V. Sági Norberta meny gondoskodott. A létszám feletti növendékeket is fogadtak, ha volt állásuk, illetve ha alkalmaztatásukról nem kellett gondoskodni.

62 Az oktatás két évig tartott. Lehetőleg kitűnő népiskolai tanítónői oklevéllel lehetett jelentkezni. Az intézet célja elsősorban az ismétlőiskolák és az önálló gazdasági népiskolák tanerőinek biztosítása volt, emellett a háztartási iskolák, tanfolyamok szervezésére alkalmas tanítónőket képezte. Mivel az ismétlőiskolákban a lányok számára is kötelezővé vált a gazdasági oktatáson való részvétel, az erre a feladatra megfelelő tanítónők képzéséről is itt gondoskodtak.

63 A gyakorlati képzés célja az is volt, hogy a jelöltek élelmiszer- és ruhaszükségletüket maguk elő tudják állítani, önállóak legyenek. Az intézetet a földműves iskolától átvett épületekben helyezték el, melyet villaszerűén alakítottak ki. „A kedves szép telek remek árnyas fasorával igazi kis paradicsom és a vonatról leszálló külföldi és nem külföldi utast a legkellemesebben lepi meg az Alföld közepén e szép árnyas liget. " 64 Az intézet 4 épületéhez egy új internátusépületet építettek, melynek alagsorában/pincéjében mosó- és vasalóhelyiségek, gyümölcsöskamra és cselédlakások kaptak helyet. A főépületben olvasó- és társalgóhelyiség, zongora, könyvtár, tágas ebédlő volt, a parkban teniszpályát is kialakítottak a növendékeknek. Az intézet a földművesiskolával közös igazgatás alá tartozott és a földművesiskola igazgatója vezette a gyakorlati tanítás helyéül szolgáló gazdaságot is. A gazdaságnak csak egy kicsi, 5+1 holdnyi területe volt a gazdasági tanítónőképző művelésében, de bizonyos munkákra, illetve gyakorlatokra a gazdaság egyéb részeit is használták (így például a gyümölcsöst). Az épületek közötti térséget díszkertként tartották, volt 1,5 hold konyhakert, ahol az intézet konyhája részére nyári és téli zöldségféléket termeltek. A konyhakertben mindenféle munkát a jelöltek végeztek, melegágyat is kezeltek és zöldségfélék magtermesztését is tanulták.

65 A konyhakertet négy táblában, vetésforgóban művelték. Megtalálható volt benne például káposzta, salátafélék, hagymafélék, sóska, spárga, spenót, tök, uborka, szamóca, fűszernövények. Elő- és utóveteményezést is alkalmaztak. A konyhakert végében ún. gazdasági kultúrkertti rendeztek be, ahol olyan gazdasági növények, dísznövények voltak, amelyeket az iskola gazdaságában nem termeltek. Emellett volt egy kis gyógynövénytelep és 1 holdnyi gyümölcsös, valamint 1,5 hold szőlő. Az iskola gazdaságához tartozott még a feles művelésbe kiadott nagy konyhakert (2,1 hold), az állami faiskola és az intézeti szőlő. A nagy konyhakert megművelését először napszámosokkal végeztették, de a bérek emelkedése és a munka rossz minősége miatt inkább feles művelésbe adták. BALÁSFALVI KISS 1939. 49. ÉRTESÍTŐ 1911.5-6. ÉRTESÍTŐ 1913. 24-25. ÉRTESÍTŐ 1911.24., 31-48.