Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

V. Sági Norberta: Könyvből gazdálkodni – Félévszázad törekvései a gazdálkodás fejlesztésére (Kecskemét, 1870–1930)

Könyvből gazdálkodni 159 A szerződtetett zöldséges egész családjával a kertben dolgozott, értett hozzá és érdekelt volt a jó eredményben. Az iskola adta a földet, 8 melegágyi felszerelést, hozzávaló friss trágyával, továbbá 30 szekér érett trágyát és a vizet (szélmotorral működtetett kút), a zöldségesnek lakást és rőzsetüzelőt. A zöldséges végezte az összes munkát, a kész terményt piacra vitte és eladta. 66 1929-re az intézet művelésében álló terület is megváltozott. A díszkert 3 hol­dat foglalt már el, nagy parkkal és teniszpályával. % holdas gyümölcsöskert beren­dezését tervezték. 1 holdas mintakertet állítottak be, ami modellként szolgált arra nézve, hogy hogyan kell a legcélszerűbben berendezni a házikertet. Az öntözést kannákkal oldották meg. A konyhakertben a nálunk honos fajták mellett különleges zöldségféléket is termeltek, mint halványító zellert, tojáscsucsort, rebarbarát, „luxuszöldségeket", évelő-és fűszerzöldségeket. 67 A gazdasági ismeretek tanítása elsősorban gyakorlati jellegű volt. Kötelező volt részt venni a gazdasági és kertészeti munkákban, a hallgatónők bizonyos idő­közönként kirándulásokat tettek baromfitenyésztési, tejgazdasági és zöldségterme­lési telepekre, rendszeresen jártak ki piacra, hetivásárba és gyakorlatszerzés céljá­ból iskolákban órákat és előadásokat tartottak. A kertészetet és szőlőművelést az intézet konyhakertjében és szőlőjében gya­korlat egészített ki. A tananyag a vetéstől a feldolgozásig, illetve tartósításig min­den fogást magába foglalt, még a borkezelési eljárásokat is. Tananyag volt az állattenyésztés, ezen belül baromfi-, méh- és selyemhernyó­tenyésztés. Kis gazdaságok berendezését és számvitelét tanulták. Tantárgyaik között szerepelt a zöldségtermesztés, gyümölcskertészet (fate­nyésztés és gyümölcstermelés), szőlőművelés és virágkertészet. Baromfitenyésztés és -hizlalás (tyúk, lúd, kacsa, pulyka), állattenyésztés (sertés, szarvasmarha, ju­hászat) és tejgazdaság. Fejést, keltetést (keltetőgépekkel is), angol- és mangalica­sertés-hízlalást végeztek. Tanultak a növénytermelés elméleti alapjairól, gazdasági ügyvitelt és közgazdaságtant, kártevőismeretet, méh- és selyemhernyó-tenyésztés alapismereteit. A növendékek ismereteit minden téren igyekeztek szélesíteni. Az volt a nézet, hogy nemcsak többet kell tudniuk a népnél, hanem azt is kell tudniuk, amit a nép tud, ezért 1913-tól tanyalátogatásokat is szerveztek a hallgatónőknek, hogy meg­ismerkedhessenek a népélettel, a nép gazdasági viszonyaival, életmódjával, étke­zési szokásaival. 8 Az első évben 11, majd a második évtől 20-20 főt vettek fel egy évfolyamra. 69 A földműves iskolához hasonlóan itt is nagy távolságokról érkeztek a hallgatónők, ÉRTESÍTŐ 1911. 25., 28. 1915-ben már ismét saját művelésben volt és a konzervgyárnak adták el a terményeket. ÉRTESÍTŐ 1930. 16. ÉRTESÍTŐ 1913. 10-19., 28. ÉRTESÍTŐ 1912.44.

Next

/
Thumbnails
Contents