Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

V. Sági Norberta: Könyvből gazdálkodni – Félévszázad törekvései a gazdálkodás fejlesztésére (Kecskemét, 1870–1930)

Könyvből gazdálkodni 157 mezőgazdasági tanfolyamok is a tanítók ilyen irányú továbbképzését szolgálták. A szakmai színvonal emelése érdekében később a gazdasági tanítójelölteket 2 éves gyakorlati képzésre osztották be a földműves iskolákhoz. Idővel azonban szükségessé vált egy külön intézet létrehozása, ahol kimondottan gazdasági szaktanítók intenzív elméleti és gyakorlati képzését végezték.

58 A gazdasági ismétlőiskolák megjelenésével (1896) és számuk emelkedésével egyre sürgetőbbé vált a tanítók gazdasági szakképzésének megoldása, a szakmai színvonal emelése. 1910-ben az országban két gazdasági szaktanítóképző intézet nyílt, Komáromban és Kecskeméten. A komáromi intézet 1920 után a határon kívülre került. A gazdasági tanítóképzés történetében a képzés három típusát lehet megkülönböztetni.

59 Tessedik Sámuel iskolája és a nagykőrösi intézet a szakmai és pedagógiai képzést párhuzamosan végezte. A kecskeméti és komáromi szaktanítónő- illetve szaktanítóképzőkben a már végzett, okleveles tanítók továbbképzése történt. A kiskunfélegyházi tanítóképzőben 1929/30-as tanévtől folyt az okleveles gazdák pedagógiai továbbképzése. Ide a gazdasági akadémia elvégzése után várták a szaktanító jelölteket, akik a különbözeti vizsga és az V. évfolyam elvégzése után néptanítói oklevelet szerezhettek.

60 A kecskeméti intézet működése Miért éppen Kecskeméten létesült ilyen intézet? Kecskemét nagyarányú zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztése, sertés- és baromfitenyésztése, forgalmas piaca indokolta ezt, továbbá, hogy a földműves iskolában már évek óta tartottak 4 hetes gazdasági tanítói tanfolyamokat. Az intézet fejlődése a háború alatt és az azt követő években megszakadt, 1923-tól az intézet működése szünetelt és 1926-ban gazdasági szaktanítónőképző intézetként működött tovább.

61 A szaktanítók iránti szükségletek kielégítésére 1936-tól férfi tagozatot is szerveztek, gyakorlóiskolával, mely azonban 1937-ben önálló állami mezőgazdasági népiskolává alakult. A kéttagozatú szaktanítóképző évente 15 hallgatót vett fel, képesítő vizsgájuk utáni alkalmaztatásukról az intéz58 ÉRTESÍTŐ 1929. 3. 59 A Gazdasági Szaktanítók Országos Egyesületének 1922-ben tartott ülésén Király Ferenc szorgalmazta a szaktanítóképzés egységesítését, egy gazdasági tanárképző főiskola alapítását. Ez azonban csak 1934-ben nyert megoldást, (lásd még: RAKACZKINÉ TÓTH Katalin 1996. 255.) 60 A kiskunfélegyházi tanítóképzőben az 1892-ben igazgatóvá kinevezett Faluvégi Albertnek köszönhetően már az 1890-es években szaktanár tanította a gazdasági és kertészeti ismereteket. Az igazgató a méhészeti szakoktatást is megszervezte. Utódja, Csepreghy Endre (1897-1908) kiterjesztette a gazdasági oktatást, konyhakertészet mellett szőlőművelést, fanemesítést, virágkertészetet is tanítottak. A képző a hazai selyemhernyó tenyésztésnek is központja lett. A filoxéra idején a VKM rendelkezésére a gyakorlókertben filoxéra mentes szőlővesszőket gyökereztettek és azt kedvező áron terjesztették. Bővebben lásd: FEKETE János 1990. 5-12., 26. 61 39425/IX.1-1926/VI.28. számú rendelet, ÉRTESÍTŐ 1929. 4.