Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

V. Sági Norberta: Könyvből gazdálkodni – Félévszázad törekvései a gazdálkodás fejlesztésére (Kecskemét, 1870–1930)

156 V. Sági Norberta dák fiai korlátozott számban teljesen ingyenes ellátásban részesültek, a módos gazdák 150 koronát fizetnek.

54 A földművesiskolában a két éves képzés 1910-ben megszűnt, azt követően csak téli tanfolyamokat rendeztek. 1910-től nem adtak ki saját kiadványt, viszont a gazdasági tanítónőképző intézet értesítőjében találunk nagyon részletes leírást a 193 holdnyi gazdaság működéséről. A tangazdaság zavartalanul működött tovább. Folytatódtak a növénytermesztési, állattenyésztési, műtrágyázási kísérletek, mezőgazdasági gépeket próbáltak ki. 1929-től a tangazdaság m. kir. mezőgazdasági szakiskola néven működött tovább, melynek 10 holdas faiskolája és kertje az intézet gyakorlati oktatási céljait is betöltötte. Kecskeméti m. kir. Gazdasági Tanítónőképző Intézet (1910-1930) Elöljáróban a gazdasági tanítóképzésről Az 1777-es Ratio Educationis, az első tanügyi szabályzat több paragrafusában is foglalkozik az elemi iskolai mezőgazdasági oktatással.

55 Magyarországon pedig Tessedik Sámuel volt az első, aki a mezőgazdasági ismereteknek az elemi iskolában való tanítását fontosságát kiemelte és hangsúlyozta. A tanítók számára szükséges ismeretek 11 tudományterülete között említi a gazdasági és erdészeti ismereteket is. Amint írja 1786-ban megjelent A paraszt ember Magyar országban című művében: „Milyen kívánatos volna tehát elrendelni, hogy a tanítójelöltek a tanítói szemináriumban időben megkapják legalább a modern mezőgazdálkodás alapjait, megmutassák nekik ennek az annyira fontos ismeretkörnek a gyakorlati részét, s megismertessék őket a legújabb, legjobb, de az országban még egyelőre ismeretlen gazdasági eszközök használatával és előnyeivel." 5 Tessedik iskolája, melyben tanítóképzés is folyt, 1799-1806 között működött. Ezt követően csak 1839-ben nyílt Nagykőrösön gazdasági ismereteket is tanító tanítóképző intézet, az „Oskolai Tanítókat formáló Intézet egybekaptsolva a Pallérozott Mezei Gazdaságnak Tanítói Székével".

57 A fentebb már említett 1868. évi törvény, mely az elemi iskolák kötelező tantárgyává tette a gazdasági ismereteket, a tanítóknak erre a feladatra való felkészítéséről is rendelkezett. A tanítóképzők tantárgyai között szerepelt a gazdaságtan, gazdasági és kertészeti gyakorlatokkal, valamint a gazdasszonyképzés is. A törvény értelmében a tanintézetek mellett legalább 2 holdnyi kertet kellett biztosítani a földművelés, a szőlő- és gyümölcstermesztés gyakorlati oktatására. A szakmai órákat gazdasági tanárok tartották. A földműves iskoláknál nyáron rendezett 4 hetes JELENTÉS 1911.29. RATIO EDUCATIONIS 1981. 141. TÓTH Lajos 1990. 11-18., 22-23. RAKACZKINÉ TÓTH Katalin 1996. 252-256.