Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

V. Sági Norberta: Könyvből gazdálkodni – Félévszázad törekvései a gazdálkodás fejlesztésére (Kecskemét, 1870–1930)

Könyvből gazdálkodni 155 szombaton, s Magyarország déli részén több helyütt is (Ada, Lúgos, Algyógy) működött ilyen intézmény.

48 A 8 hetes téli gazdasági iskola földrajzilag kisebb körből fogadott tanulókat, az Alföld mellett főként a Tiszántúl és a Dunántúl településeiről érkeztek a jelentkezők. Az összesen 6 év alatt 170 tanuló vett részt a tanfolyamon. A részvevőknek csupán fele volt környékbeli: 30 kecskeméti, 21 ceglédi, 21 nagykőrösi, 6 lajosmizsei, 8 dunapataji, 4 kiskunfélegyházi lakos volt köztük. 1909-ig az elmúlt 14 tanévben 199 tanuló végzett 2 éves iskolát, 189 gazdafiú vett részt a 8 hetes téli gazdasági tanfolyamon, 221 férfitanító és 41 tanítónő végezte el a tanítói gazdasági tanfolyamot. Ez 650 fő.

49 A 16. tanév végével összesen 228 rendes tanuló kapott végbizonyítványt, a 8 hetes tanfolyamon 202 gazdafiú vett részt, a tanítói tanfolyamokon pedig 221 férfi és 108 nő.

50 Az iskolának évről évre sok látogatója is volt. 1904-05-ben például 220 fő, érkeztek kisgazdák Félegyházáról, Nagykőrösről, Ceglédről, Nyitráról.

51 Az iskola látogatóinak száma az 1908/09-es tanévben 393 volt. A félegyházi tanítóképzőből csoportosan jöttek át 8-szor, és 81 fős székely gazdacsoportot is említenek.

52 Az Országos Gazdaszövetség 1911-ben Kecskeméten tartotta évi nagygyűlését, s ennek is köszönhető volt, hogy a látogatók száma ebben az évben meghaladta az 1000 főt.

53 Az 1910. évi értesítőben az igazgató úgy összegez, hogy a tapasztalatok szerint a földművelési iskolák nem töltötték be azt a céljukat, hogy a kisgazdák fiainak a gazdaság minden ágában elméleti és gyakorlati nevelést nyújtsanak, s őket ezáltal a saját birtokukon való boldogulásban segítsék. A tanulók létszáma emelkedett ugyan, de a jelentkezők jobbára nem kisgazdák fiai, hanem olyanok voltak, akik nem saját örökükben, hanem mint nagyobb gazdaságok munkavezetői akartak elhelyezkedni. Másrészt a szegényebb gazdák a nyári munkaidő alatt - az emelkedő napszámbérekre tekintettel, - csak nagy áldozatok árán tudták (volna) nélkülözni fiaik munkaerejét, s ezzel a gazdaifjú tanulók száma nyárra mindig csökkent, a vizsgákon kevesen jelentek meg. A rendelkező földművelésügyi miniszter ezért a földműves iskolák szervezetének módosítását határozta el. A 2 éves tanfolyamok helyett téli féléves tanfolyamokat szerveztek a gazdaifjak képzésére. Ezek a tanfolyamok október 1-től március 31-ig tartottak, és továbbra is 17 éves kortól lehetett rá jelentkezni. A kisgaz48 SZÁVAI Ferenc 1996. 73. 49 JELENTÉS 1909. 7. 50 JELENTÉS 1911.6. 51 JELENTÉS 1905. 10. 52 JELENTÉS 1909.7. 53 JELENTÉS 1911.4.