Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

V. Sági Norberta: Könyvből gazdálkodni – Félévszázad törekvései a gazdálkodás fejlesztésére (Kecskemét, 1870–1930)

154 V. Sági Norberta A tanulók száma és összetétele Az iskola 30 bentlakó tanuló fogadására volt képes. Létszámalakulás az első 10 évben:

43 Létszámalakulás az első 10 évben •létszámalakulás (két évfolyam) 123456789 10 A földműves iskolát az alföldi jómódú gazdaifjak képzésére alapították. Az iskola elődjének, a gazdasági felsőbb népiskolának növendékeihez hasonlóan azonban itt is épp ez a réteg volt kis számban. A jelenséget a magas munkabérekkel magyarázták, a gazdák nem tudták fiaikat az otthoni gazdaságban nélkülözni.

44 Az első tíz évben végzett tanulók egy harmada saját, illetve szülői birtokra ment, a többiek szolgálatba álltak. Az 1908-ban végzett

45 9 tanuló közül 2 saját birtokára tért vissza, 2 fő bérletet vállalt, 5 fő szolgálatba ment. 1909-ben 14 tanuló közül 4 saját birtokára tért vissza, 2 fő továbbtanult, 8-an szolgálatba mentek.

46 Az 1895 és 1905 között beiratkozott tanulók számát és lakóhelyét

47 megvizsgálva láthatjuk, hogy az első 10 évben 162 főből 26 kecskeméti, 6 nagykőrösi, 6 kiskunfélegyházi, 5 békéscsabai, 4 ceglédi volt. A többi tanuló a történelmi Magyarország egész területéről érkezett, Munkács, Temesvár, Ó-Kanizsa, Burgenland, Nyitra keretezik a vonzáskörzetet. A tanulók többsége tehát nem a környékből érkezett. Nem tudjuk, hogy a messziről érkezők miért Kecskemétet választották (a kecskeméti földművesiskola hírneve hozta-e őket ide vagy éppen itt volt hely), hiszen 1895-ben Pápán, Rima1 JELENTÉS 1905.4. ÉRTESÍTŐ 1898.23. 1 JELENTÉS 1908. 7. ' JELENTÉS 1909. 6. JELENTÉS 1905. 16-19.