Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

V. Sági Norberta: Könyvből gazdálkodni – Félévszázad törekvései a gazdálkodás fejlesztésére (Kecskemét, 1870–1930)

Könyvből gazdálkodni 149 rostól, és annak gyakorlatiasságát megtartva állami földművesiskolává alakította. Az iskola Kecskeméttől keletre, a központtól 4 km-re, a műkert mellett feküdt. A budapest-temesvári és a kecskemét-tiszaugi vicinális vasút összeszögelésében terült el és később Kecskemét Földmíves Iskola elnevezés alatt külön megállóhelyet kapott.

19 Földmívesiskola (1895-1910) A Vallási és Közoktatási Minisztérium gazdasági szaktanítással kapcsolatos intézkedései mellett a Földművelésügyi Minisztérium is tett lépéseket az alsófokú mezőgazdasági szakoktatás javításáért, melyet a vármegyénként felállítandó két-két földművesiskolával kívántak megerősíteni. A tervből 1890-re 12 földművesiskola valósult meg. A kétéves mezőgazdasági tanfolyamokat az elemit végzett parasztifjúságnak szervezték, akik a tanfolyam után uradalmakban mint majorosgazda vagy béresgazda (gazdasági altiszt) vállalhattak munkát. Mint Szávai Ferenc összefoglaló munkájában rámutat,

20 a földművesiskolák a valóságban az akadémiák és felsőbb gazdasági tanintézetek vetélytársai lettek. A földbirtokosok szívesebben alkalmazták a földművesiskolát végzetteket gazdatisztként, mert kevesebbe kerültek és nagyobb gyakorlati szakértelemmel rendelkeztek. A felvétel feltétele volt a legalább 16, majd 17 éves életkor, az elemi iskola elvégzése és az a szülői nyilatkozat, hogy a tanulót a választott pályától el nem idegenítik, az iskolából ki nem veszik és az érte fizetendő egy évi ellátási díjat, 144 forintot negyedéves részletekben előre befizetik. Szegény földműves szülők szorgalmas gyerekei ösztöndíjat kaphattak. A tanulóknak sötétkék posztóból készült gazdaöltözettel kell rendelkezniük, melyhez csizmát és magyaros kalapot kellett beszerezniük.

21 A tanfolyam ideje 2 év volt, nyáron egy hónap szünidővel. A tanulók a téli félévben napi 4, nyári félévben napi 2 óra elméleti oktatás mellett gyakorlati munkákkal voltak elfoglalva. Az elméleti oktatás a gazdaság minden ágára kiterjedt, de az alföldi viszonyokra helyezték a hangsúlyt. A gazdálkodáshoz kapcsolódó elméleti ismereteket (pl. számvitel, építkezés, kisgazdaságok berendezése és kezelése, földmérés) és elemi tárgyakat (magyar nyelv, földrajz, számtan) tanultak. Emellett a tanítás kimondottan gyakorlati jellegű volt, nagy súlyt fektettek a munka célszerű beosztására és az ügyességre. Télen az állatok ápolásán kívül egyszerű faragómunkákat, kosárfonást, seprűkészítést is tanultak.

22 A tanítás módjáról ezt olvashatjuk: „A munkához való szoktatás és a kézi ügyességnek lehető kifejtése a földmíves iskolai tanításnak legkiválóbb feladata. Ez 19 ÉRTESÍTŐ 1898.9. 20 SZÁVAI Ferenc 1996. 69., 72. 21 JELENTÉS 1905. 14., JELENTÉS 1898. 5-6. 22 JELENTÉS 1905.5.